Bevándorlók ma már a világ minden részén megtalálhatók, s számuk az elmúlt 30 év alatt csaknem háromszorosára nőtt: 75 millióról 200 millióra - áll egy ENSZ-jelentésben.

Az iparosodott országok egyes szektorai teljesen a bevándorló munkaerőtől függnek, és a jelentés szerint ezek a szektorok tönkremennének, ha a migráció forrása elapadna. Ennek ellenére sem a fogadó, sem pedig a származási ország kormányai nem ismerik el a bevándorlók jelentette gazdasági potenciált, nem is foglalkoznak az érintettek speciális problémáival.

Hivatalos adatok szerint évente 124 milliárd eurót utalnak haza az otthon maradt rokonoknak a külföldön dolgozók, ez háromszor több, mint amit a világ kormányai fejlesztésekre fordítanak. A jelentés szerint a bevándorlók átutalásai valójában ennél is jóval nagyobbak, csaknem elérik a 250 milliárd eurót.

Mexikóba jut a legtöbb pénz, évente 13 milliárd euró, majd India következik 8,2 milliárd euróval, a harmadik a Fülöp-szigetek 7 milliárd euróval. A legtöbb átutalás az Amerikai Egyesült Államokból indul el, összesen 23 milliárd euró, a második Szaúd-Arábia 12,3 milliárd euróval. A belgiumi, németországi és svájci bevándorlók összesen 6,6 milliárd eurót küldtek haza tavaly.

A legtöbb bevándorló egyébként az Amerikai Egyesült Államokban él, összesen 35 millió, ez a bevándorlók 20 százaléka. A második Oroszország 13,3 millió bevándorlóval, Ukrajna 6,9 millióval harmadik, a negyedik India 6,3 millióval.

Európában 56 millió bevándorló él, Ázsiában 50 millió, Észak-Amerikában 40,8 millió, Afrikában 16,3 millió, Latin Amerikában 5,9 millió, Ausztráliában 5,8 millió. A bevándorlók szinte egyenlő mértékben nők és férfiak.