Ha következetes lett volna Spéder Zoltán, az OTP Bank Rt. alelnök-vezérigazgató-helyettese, akkor a bankja 2005. évi első negyedéves eredményét ismertető múlt pénteki sajtótájékoztatón medvét ábrázoló pólóban jelent volna meg. Fél évvel korábban ugyanis azzal lepte meg az újságírókat, hogy zakója alatt bikás pólót viselt, utalva az akkortájt tomboló tőzsdei árfolyam-emelkedésekre (HVG, 2004. november 20.). Több mint két hónappal ezelőtt azonban megfordult a széljárás. A külföldi befektetők elérkezettnek látták az időt tisztes árfolyamnyereségük realizálására, s pénzüket azóta egyre többen inkább a kelet-közép-európai régióhoz képest kevésbé kockázatos terepeken fialtatják. De a múlt hét amúgy is fekete volt a tőzsdék számára. Az amerikai börze ugyanis szokatlanul negatívan reagált az egy héttel korábbi New York-i robbantásra és a Fehér Ház egy eltévedt gép miatti evakuálására. Nem beszélve arról a tőkepiaci pletykáról, hogy a nagy amerikai befektetési alapok tavasszal túl magas kockázatot vállaltak, s emiatt részvényeladásokba kezdhetnek. A tengerentúli részvényárcsökkenés pedig - ahogy az már lenni szokott - átterjedt a többi tőzsdére, értelemszerűen a budapestire is. Ennek megfelelően a parketten mostanában az esést szimbolizáló medve az úr: a március 7-én 18 563 pontos új történelmi rekordot felállított BUX index a múlt hetet 15 817 ponton zárta.

Nem késztették maradásra a külföldi befektetőket a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) legnagyobb forgalmú és piaci értékű 22 cégének múlt szombatig közzétett első negyedéves gyorsjelentései sem. Sőt a Concorde Értékpapír Rt. múlt pénteken publikált elemzése szerint a vállalati beszámolók sokakat további eladásra is ösztökéltek. A tőzsdei elit ugyanis - visszaigazolva a magyar gazdaság idei lassulásáról szóló előrejelzéseket - szerényebben kezdte a 2005-ös évet, mint ahogy a tavalyit befejezte. Igaz, ennek valóságos mértékéről csak május utolsó napján lehet majd biztos információt szerezni, amikor a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzéteszi a bruttó hazai termék (GDP) első negyedévi alakulását.

Amit már tudni lehet: a most jelentő tőzsdei társaságok első háromhavi 1067 milliárd forintnyi nettó árbevétele reálértéken 10 százalékkal, 155 milliárdnyi nyeresége pedig 16,5 százalékkal lett több az egy évvel korábbinál. Mindössze 13 cég növelte nagyobb mértékben forgalmát a márciusi 3,5 százalékos éves inflációnál, nyereségét viszont csak 11. Mindkét összehasonlításban a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Rt. és az általa többségben tulajdonolt Tiszai Vegyi Kombinát Rt. (TVK), valamint az FHB Földhitel- és Jelzálogbank Rt. volt az élmezőnyben.

A Magyarországon legnagyobb árbevételű Mol elsősorban az egy évvel korábbinál 50 százalékkal, a 2004 véginél pedig 31 százalékkal magasabb világpiaci kőolajárakból és a növekvő olajfinomítói árrésekből profitált. Mindeközben a hagyományosan eredményes feldolgozási és kereskedelmi részlege mellett ezúttal már gáz- és vegyipari üzletága is szépen muzsikált. Elemzők ugyanakkor negatívumként említik, hogy a benzin iránti kereslet mérséklődése és a gázolajpiac stagnálása miatt csökkent a Mol-csoport magyarországi és szlovákiai értékesítése. Amihez azt is hozzáteszik, hogy a nem gazdaságos kutak bezárása miatt apadt a 98 százalékban a Mol által tulajdonolt Slovnaft a.s. kiskereskedelmi piaci részesedése is. Persze a Mol még ezt is elviselte, miként azt is, hogy a forint első negyedévi gyengülése miatt a 221,6 milliárd forintos március végi, 88 százalékban devizaalapú nettó hitelállományán 5,7 milliárd forintnyi árfolyamvesztesége keletkezett. Pedig egy évvel korábban 10,7 milliárdos árfolyamnyereséggel számolhattak el. Eladósodottsági mutatója (vagyis nettó adósságának aránya saját tőkéjéhez és a külső tulajdonosok részesedéséhez) azonban még így is az elmúlt öt év legalacsonyabb értékére, 20 százalékra csökkent, miközben a bankok általában még 40-50 százalékos szint mellett is hajlandók hitelt nyújtani. Szükség is lehet a forrásbevonásra, mivel a Mol-csoportnak több mint 100 millió eurójába kerülhet a bosnyák Energopetrol nevű olajvállalat 67 százalékos állami részesedésének a megvásárlása. A bosnyák kormány ugyanis múlt csütörtökön úgy döntött, hogy elsőként a magyar olajcég és a negyedrészben Mol-tulajdonú horvátországi Industrija Nafte d.d.-vel alkotott párossal kezd tárgyalni a privatizációról.

Felemásan szerepeltek a tőzsdén jegyzett bankok - FHB, OTP Bank, Inter-Európa Bank Rt. (IEB). Egyfelől mindegyiküket egyaránt sújtotta, hogy az első negyedévi, összességében 2 százalékpontos jegybanki kamatcsökkentések miatt szűkült a hiteleik és betéteik közötti kamatrés, miközben visszaesett a lakáshiteleik iránti kereslet is. Ezek ellenére az FHB története legnyereségesebb évét zárta, amit vezetői a gyorsjelentésben azzal magyaráztak, hogy a kamatrés szűkülését ellensúlyozta a banki költségek csökkenése. Bár történetének második legjobb negyedévét zárta az OTP Bank, megtört az elmúlt két év nyereséggyarapítási dinamikája. A pénzintézet hitelei és betétei közötti rés az első negyedévben több mint 1 százalékponttal, 5,28 százalékra szűkült, emellett érezhetően lassult a hitelállomány növekedése. Főként a jelzáloghiteleké, ami szintén negatívan hatott az OTP Bank kamatbevételeire. Ezt csak részben ellensúlyozta díj- és jutalékbevételei bővülése, valamint a bolgár leánybank, a DSK jó szereplése. A trióból a legrosszabbul az IEB járt, reálértéken bevétele és nyeresége egyaránt csökkent.

Százalékban két számjegyű nyereségnövekedést értek el a BÉT-es gyógyszercégek, az Egis Gyógyszergyár Rt. és a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt., elsősorban a kelet-európai, illetve FÁK-piacokon elért exportbővülésüknek köszönhetően. Kilátásaik is kedvezőek, mivel Gyurcsány Ferenc egy múlt heti megbeszélésen az Egis, a Richter és a Teva vezetőivel azt közölte, hogy tervei szerint egy júliusban életbe lépő kormányrendelet értelmében az állam úgy kívánja csökkenteni a gyógyszerkiadásokat, hogy elsősorban az olcsóbb, úgynevezett generikus gyógyszerkészítményeket támogatja majd. Ennek hatására tehát nőhet a hazai gyógyszergyártók forgalma.

Bár a május 1-jén Matávról Magyar Telekom Távközlési Rt.-re (MTelekom) átkeresztelt társaság közel 20 százalékkal növelte nyereségét, apró szépséghiba, hogy e mögött nem valós üzleti teljesítmény áll. Az eredmény ugyanis főként könyvelési tételek, nevezetesen az értékcsökkenési leírások a cég számára kedvező megváltozásának köszönhető. Az MTelekom árbevétele viszont immár nemcsak reál-, hanem abszolút értékben is kevesebb lett az egy évvel korábbinál. A belföldi és nemzetközi vezetékes beszélgetések évek óta tartó csökkenését ezúttal már a fokozódó verseny miatt lassabban növekvő mobil- és adatátviteli bevételek sem tudták ellensúlyozni.

Pont fordított a helyzet a Rába Járműipari Holding Rt.-vel. A győriek több mint 40 százalékkal magasabb árbevételt értek el amiatt, hogy futóműüzletáguk értékesítése az alapanyagárak növekedése és a forinttal szemben gyengülő dollár ellenére közel másfélszeresére nőtt, mégis veszteségesek lettek. Pénzügyi tételeken, elsősorban a külföldi valuták forinttal szembeni árfolyam-elmozdulásának kivédésére nyélbe ütött határidős ügyleteken ugyanis 631 millió forintot buktak. Hol van már a tavalyi év, amikor ugyanezen 2,7 milliárdos árfolyamnyereséggel számolhattak.

Éppen a Rába miatt lett 2005 első negyedévében az egy évvel ezelőttinél eggyel több, hat tőzsdei cég veszteséges, a mezőny további részének összetétele nem változott. Négy társaság ráadásul ezúttal nagyobb mínusszal zárt, mint egy éve, csak a Pannonplast Műanyagipari Rt. (PP) mérsékelte negatív eredményét. A legnehezebb helyzetben a NABI Autóbusz-ipari Rt. van. Az évek óta tartó veszteséges működés miatt saját tőkéje ebben a negyedévben már negatív lett. A május 27-ére összetrombitált közgyűlésnek így tőkecsökkentésről kell döntenie, miközben a cég a hitelezőivel arról tárgyal, hogy meghosszabbíthassa több mint 100 millió dollárnyi bankkölcsönei egy éven belüli lejáratát. A Fotex Amerikai-Magyar Fotószolgáltatási Rt. mínusza egyelőre azért van növekvőben, mert veszteségesen működő cégeinek (Keravill Rt., Dália Bútorgyár Rt.) a bezárása, továbbá az Azúr-boltok számának 25-ről 19-re való csökkentése tetemes egyszeri költséggel járt. A Danubius Hotels Rt.-t továbbra is az sújtja, hogy a kelet-európai valuták erősek az euróval szemben, a német gazdasági nehézségek nem szűntek meg, s - mint mondják - rendkívül éles az árverseny a magyarországi szállodák között. A Globus Konzervipari Rt. gazdálkodását a belföldi értékesítés közel 15 százalékos visszaesése mellett a csomagolóárak további növekedése és a gyenge dollárárfolyam rontotta.

A múlt pénteki részvényárfolyamok alapján a tőzsdén az elitcégek közül mindössze tíz ért többet, mint amennyi saját tőkéjéből következne: a befektetők a legnagyobb mértékben - közel négyszeresen - az OTP Bank papírjait értékelték fel, míg az FHB-ét 3,4-szeresen, a Zwack Unicum Rt.-ét több mint két és félszeresen, a Molt pedig közel a duplájára. Az alulértékeltek közül a saját tőkéjét elfogyasztó NABI már a mínusz tartományba került, de mindössze saját tőkéjének egyötödét érte a tőzsdén a Globus, és a PP, a Rába, valamint a Zalakerámia Rt. is csak körülbelül a felét.

CSABAI KÁROLY