Megszondáztatta az egykori Ikarus-telekre vonatkozó elképzeléseiről a XVI. kerületi önkormányzatot az új tulajdonos, a budapesti székhelyű B.C.R.E. Felikon Ingatlankezelő és Hasznosító Kft. október végén. Testületi ülés helyett némiképp formabontó - és semmire sem kötelező - munkaértekezletet tartottak az önkormányzati képviselők, amelyen a cég vezetői legfőképpen azt óhajtották kipuhatolni, mit szól a testület ahhoz, ha a hajdani buszgyár mátyásföldi ingatlanán, a mostani ipari park helyén csaknem 18 milliárd forintos beruházással óriási, 3 ezer lakásos lakóparkot hoznának létre. Egyáltalán, támogatná-e a helyhatóság az ipari besorolású terület lakóövezetté minősítését. A cég érvelése szerint a buszgyártás újraindítására már nincs esély, a terület ipari parkként pedig - a környező lakóházak és a nehézkes közlekedés miatt - hosszú távon nem üzemeltethető nyereségesen. Bevásárlóközpontot sem érdemes felhúzni rajta, miután a közelben már számos ilyen épült - véli a B.C.R.E., amely szerint az újrahasznosítás egyedüli lehetősége a lakópark.

A helyhatóság egyelőre óvatos. Nem ellenzi a beruházást, azonban - mint Asztalos Lajos alpolgármester a HVG-nek elmondta - a várhatóan beköltöző 8-9 ezer lakó, vagyis a 70 ezres lélekszámú kerület több mint 10 százalékos gyarapodása számukra is újabb feladatokat, költségeket jelentene: óvodákat, iskolákat, utakat kellene építeni, és közműfejlesztésre is szükség volna. Számításai szerint a lakópark megépítése 1,8-2 milliárd forinttal terhelné meg az önkormányzati büdzsét, amit vagy készpénzben kellene megtérítenie a beruházónak, vagy pedig magára kellene vállalnia ezek létesítését. A B.C.R.E. tulajdonosa, az izraeli magánszemélyek tulajdonában álló B.C.R.E. Izaki B.V. méltányolja az önkormányzat kérését - mondta a HVG-nek Szélyes Domokos, a budapesti leánycég létesítménygazdálkodási vezetője, hozzátéve, hogy a következő hónapokban ennek szellemében egészítik ki a tanulmányt.

Az eddig főként az USA-ban és Nagy-Britanniában terjeszkedő csoport az elmúlt tíz évben több mint 3 milliárd dollár értékű ingatlanfejlesztést hajtott végre, ebből Magyarországra három év alatt összesen 35 millió dollárnyi jutott (a B.C.R.E.-é a Metropol irodaház a Tüzér utcában, és tavaly beszállt a XIII. kerületi Csata utcai lakópark fejlesztésébe). Az egyelőre Ikarus-lakópark néven futó projektet a B.C.R.E. sem kapkodja el. Szélyes szerint az övezet átsorolásáról szóló döntés után hét-tíz évig tartana az építkezés, az átmeneti négy-nyolc évben pedig - akár annak kialakításával párhuzamosan - az ipari parki funkciót próbálják erősíteni.

Viharos előélet után avanzsál lakóparkká a mátyásföldi ingatlan. A 28 hektáros telek eredetileg az állami tulajdonú Ikarus Járműgyártó Rt.-é volt. A csőd szélén lavírozó állami buszgyártó céget, mint ismeretes, 1998 márciusában a Széles Gábor nevével fémjelzett MT-Liz Kft. vette meg. Bő egy évvel később a Széles-cég a francia-olasz IrisBusnak adta tovább a nyakig eladósodott Ikarus többségi részvénycsomagját, és a buszgyártás folytatására Ikarus Bus Rt. néven új, közös társaságot hoztak létre (HVG, 1999. december 25.). A mátyásföldi ingatlan a javarészt kiürült Ikarus Járműgyártó Rt. tulajdonában maradt. Noha Széles időről időre nagyszabású tervekről számolt be a nyilvánosság előtt - Mátyásföldön kisautót, terepjárót ígért gyártani -, mindebből nem lett semmi. Az ingatlant 2001 decemberében ipari parkká alakították, az Ikarus Járműgyártó Rt. pedig 2002-ben nevében is szakított a buszgyártással: Ikarus Holding Rt. néven a telek bérbeadásával foglalkozott. Egyebek között saját leányvállalatától, az ott tevékenykedő Ikarus Préstechnika Kft.-től, valamint az IrisBus többségi tulajdonába került Ikarus Egyedi Autóbusz Gyár Kft.-től szedett be százmilliókat.

A Széles-cég a nagyobb bevétel reményében már korábban is eladta volna az ingatlant, csakhogy az nem volt egyszerű. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV) ugyanis a telekre 2000-ben 2 milliárd forintos jelzálogjogot jegyeztetett be. Az MT-Liz ugyanis az Ikarus privatizációjával arra kötelezte magát, hogy 2001-ig nem csökkenti a magánosításkor átvett 6270 fős létszámot, ami azonban már 1999 végére csaknem a felére apadt (HVG, 2005. április 30.). Az ÁPV ezért 5,3 milliárd forintos büntetést vetett ki rá. Széles azonban fizetés helyett a szerződés módosítását csikarta ki az ÁPV-től: az eredeti határidőt 2003 decemberéig meghosszabbították azzal, hogy addig legalább 2800 főt kell foglalkoztatnia a cégnek. Ám ez sem teljesült. Ekkor Széles a büntetés kifizetése helyett újabb alkut kötött. Rávette az ÁPV-t a jelzálog visszavonására, mégpedig azzal az ígérettel, hogy a mátyásföldi ingatlan eladásából és saját forrásból visszavásárolja az IrisBustól az időközben befuccsolt székesfehérvári gyárat, majd újraindítja a termelést, és így a létszámot is felduzzasztja. Az ÁPV ekkor már csupán 200 millió forintnyi bánatpénzt kötött ki magának arra az esetre, ha ez a megállapodás is kútba esne.

Az egyezség után Szélesék az ingatlant 2003-ban 1,9 milliárd forintért eladták a B.C.R.E.-nek, csakhogy a buszgyár beígért visszavásárlására nem került sor. Székesfehérváron azóta is zárva a telep, az IrisBus a gyártást határozatlan időre felfüggesztette. A fehérvári terület javarészt kihasználatlan, alig fél tucat kisebb cég működik ott bérlőként. Az ÁPV pedig bottal ütheti a 200 milliója nyomát is, mivel a Széles-cég a mátyásföldi telek vételárából egyetlen fillért sem fizetett neki. A felek között idén tavasztól a bíróságon folytatódik a vita.

A vagyonkezelő a foglalkoztatási kötelezettség fejében az Ikarus Holding szegedi leánycége, az Ikarus Alkatrészgyártó Kft. egykori telkére is jelzálogot jegyeztetett be, amit a 200 millió forint kiegyenlítése nélkül nem hajlandó törölni - ennek jogosságát az Ikarus Holding vitatja. Az ingatlan eredetileg az alkatrészgyártó cégé volt, ám azt az Ikarus Holding magához vonta, és azóta a leánycég csak bérelte tőle. Az Ikarus Holdingnak azonban megint csak sürgős volna e telek értékesítése. Az alkatrészgyártó kft ellen idén nyáron ugyanis felszámolási eljárás indult, és egyik szállítójánál, a dunaújvárosi Dutrade Acéltermék-feldolgozó Rt.-nél az Ikarus Holding vállalt készfizető kezességet. A szegedi alkatrészgyártó a HVG információi szerint mintegy 300 millió forinttal tartozik a Dutrade-nek, amit az Ikarus Holding a szegedi, jelzáloggal terhelt ingatlannal törlesztene.

Az értékes, mintegy 700 millió-1 milliárd forint értékű telekre - amely a szegedi repülőtér és az M5-ös tervezett nyomvonala közelében fekszik - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) szintén igényt tart: mintegy 300 millió forintos köztartozás fejében végrehajtási jogot jegyeztetett be a tulajdoni lapra. A sorba a Pénzügyminisztérium is beállt, egy korábbi adósságengedményezés nyomán 600 millió forintos jelzálogot szerezvén a szegedi telekre. A Dutrade - amely a nyilatkozattól elzárkózott - kis híján lépre ment: az ingatlanért nem csupán az adósságot számította volna be, hanem a HVG információi szerint még 200-300 millió forintot rá is ajánlott volna, csak hogy az a tulajdonába kerüljön. Mindezt abban a hitben tette, hogy az összesen több mint 1 milliárd forintnyi jelzálogból csupán az APEH-követelés jogos.

Szinte dominóként dőlnek be mostanában fizetésképtelenség miatt az Ikarus Holding (amely a HVG megkeresésére nem reagált) leányvállalatai. A szegedi kft után augusztusban a szeghalmi Ikarus-Főnix Fémipari és Járműalkatrész-gyártó Kft., szeptemberben a mátyásföldi Ikarus Préstechnika Kft. csődölt be. Az anyacég fájdalmát talán némiképp enyhíti, hogy a telkek közül csupán a szegedi sorsa bizonytalan. A szeghalmi ingatlannak már van új bérlője, a szegedi alkatrészgyártó cég bejáratott, nagy nyugat-európai autógyárakból álló vevőkörét pedig, úgy tudni, a székesfehérvári testvércég, az Ikarus Szerszámtechnika Kft. vette át.

MINK MÁRIA