"Míg az olasz gyerekek ágya felett kereszt volt, az enyém felett Unicum-hirdetés" - érzékelteti identitástudatának alakulását a Firenzében született és nevelkedett Zwack Izabella. Apja, Zwack Péter "igazi liberálisként" soha nem akarta befolyásolni gyermekei pályaválasztását, s egy ideig úgy is tűnt, hogy ők nem a családi szeszesital-birodalom élére vezető irányt vesznek. Izabella bölcsészdiplomát szerzett a firenzei egyetemen, Sándor pedig politikatudományi oklevelet az Egyesült Államokban. Tanulmányaik befejezése után azonban úgy vetették bele magukat őseik mesterségébe, mintha ez magától értetődne. "Mindig arra próbáltam nevelni őket, hogy alkalmazkodjanak a változó világhoz" - fogalmazza meg szülői ars poeticáját az öreg Zwack. E szellemben Sándort Londonba küldte egy borkereskedőhöz, ahol friss diplomásként fél évig targoncásként dolgozott, majd három hónapig az irodában vette fel a megrendeléseket, később pedig olasz éttermeknek adott el Unicumot. "Innen tudom, min megy keresztül egy unicumos üzletkötő" - beszél empátiája forrásáról a cég budapesti, Soroksári úti főhadiszállására 2002-ben visszatért Sándor. A céghez egy évvel később csatlakozó Izabella a diploma megszerzése utáni esztendőben napi tíz órában mosott boroshordókat Ausztráliában, Új-Zélandon, Kaliforniában, Olaszországban és Franciaországban, majd elvégzett egy bormarketingkurzust az Egyesült Államokban. A cégnél most Sándor felel a luxuskategória marketingjéért, s fél éve született kisfia első lépéseinek egyengetése mellett a nemes pálinkák népszerűsítésén fáradozik. Izabella a borüzletágat irányítja, exportlehetőségeket keres, és a harmadik x betöltését próbálja megemészteni. A Zwack Rt. alkalmazottai állítólag nem a papa csemetéit látják bennük, hanem hasznos munkatársakként kezelik őket. Sándor tavaly lett tagja a részvénytársaság édesapja által elnökölt igazgatóságának, melyhez Izabella a tervek szerint csak akkor csatlakozik, ha édesapja visszavonul. Az idén 78 éves családfőnek azonban a közeljövőben esze ágában sincs átadni a marsallbotot, most éppen a borrészleg hatékonyabbá tétele izgatja.

Apáról fiú(k)ra szálló vállalkozásnak tűnik a Transelektro-csoport is. Élén Székely Péter elnök áll, aki egyre inkább a stratégiai döntések meghozatalára korlátozza tevékenységét. Két fontos vállalat - a Ganz Transelektro Villamossági Rt. és a Ganz Transelektro Közlekedési Rt. - vezetését néhány hete vette át a nagyobbik fiú, a most 30 éves Balázs, az ingatlanfejlesztésben utazó Transelektro Vagyonkezelő Kft.-nek pedig a 29 éves Gábor a főnöke. Pedig a fiúk eleinte a cégcsoporton kívül keresték a boldogulást. 1996-ban, gimnazista korukban közösen vágták bele a fejszéjüket egy vállalkozásba: az apjuktól kölcsönkapott egymillió forintból alapították a Tri-Matic Kft.-t. "Kevés volt a zsebpénzünk ahhoz az életmódhoz, amit szerettünk volna" - emlékszik vissza a vezérmotívumra Balázs. Az italautomatákkal foglalkozó cég oly sikeres lett, hogy az apai kölcsönt egy év leforgása alatt törlesztették. Gábor később a CIB Banknál tanulta ki az ingatlanfinanszírozás fortélyait, Balázs pedig értékpapírokkal és informatikával foglalkozott több cégnél is. A kisebb fiú 2000-ben befektetési igazgatóhelyettesként, a bátyja 2002-ben informatikai igazgatóként tért meg a családi birodalomba. "Édesapánkétól sok mindenben eltér a szemléletünk" - vallja meg Balázs, s ennek fényében még inkább értékelhető, amit Gábor mond: "a legnagyobb adomány a bizalom, amit tőle kaptunk". Az öreg Székely hosszas viták után engedett az ifjabbaknak, és szervezte át a Transelektro-csoportot a fiúk modernebb vállalatirányítási elképzeléseit is figyelembe véve. A bizalom újabb jele, hogy a fiúknak a kenyérkereset mellé nemsokára tulajdonrészt is ad a birodalomban.

"Családomban mindenki orvos volt, én dacból lettem közgazdász. A gyerekeimet nem akartam egy meghatározott irányba terelni, elég volt tudnom, hogy elfogadják: tanulni kell, mert a tudás hatalom" - mesél két fia és lánya neveléséről Bartha Ferenc, a TriGránit Holding elnöke. Az utódok legifjabbika, Elektra az ELTE-n végzett német és kultúrantropológia szakon, most szerkesztőként dolgozik a Nemzeti Tankönyvkiadónál. Attila egy bécsi líceum elvégzése után a párizsi Sorbonne-ra került, és festő lett. Az idősebb fiú, András a svájci Alpokban fekvő American College of Switzerland elvégzése után amerikai-magyar menedzsmentdiplomát szerzett, fiatalon a Magyar Külkereskedelmi Bank hitelezési főosztályvezetőjeként próbálhatta ki magát, majd az 1996-ban alapított Bartha Pénzügyi Tanácsadó Rt.-ben, ahol egyebek között ingatlanfejlesztésbe, faipari vállalkozásba fektettek be. "András a tanácsadó cégemben résztulajdonos, minden döntés hátterét ismeri, de egyelőre nem vonom be a vezetésbe. Inkább csak egyes befektetési lépések előtt kérem ki a tanácsát. Fontosabb, hogy jól kitanulja a bankári szakmát" - véli az apa. Néha-néha mégis átengedi neki a kormányrudat, nemcsak balatoni vitorláshajójukon, hanem egy dél-afrikai vállalkozásban is, melynek célja az 1782-ben a Grosvenor nevű brit hajóval együtt elsüllyedt kincs felkutatása. A projekt ugyan ez idáig veszteséges, de mint a TriGránit Holding elnöke megerősítette, ez cseppet sem a vitorlázásban és vagyonkezelésben egyaránt tehetségesnek tartott fián múlt.

Ugyancsak liberálisan nevelte két gyermekét, a most 25 éves Nórát és a 22 éves Ábelt az informatikai Graphisoft sikertörténetét társalapítóként elindító Bojár Gábor: nem szólt bele, mivel foglalkozzanak. Mégis hatott rájuk: "Szüleim preferenciája meghatározó szerepet játszott mind gimnáziumi, mind egyetemi éveim során, így közvetve az ezzel párhuzamosan kialakuló gondolkodásmódomban is" - írta a HVG-nek Bojár Ábel. Nóra jogot, Ábel közgazdaságtant tanul. "Pont azt a két tudományágat, amelyekről 30 éves koromban rájöttem, hogy annak idején a fizika helyett ezeket kellett volna választanom" - toldja meg a történetet az apa. A gyerekek már középiskolás éveik vége felé sejtették, mik akarnak lenni. Nórában a papa szerint már kislánykorában is benne volt az ügyes alku ösztöne, a jó kompromisszumok keresése, de benne volt az igazság kutatása is. Ábelt állítása szerint tízévesen, egy balatoni telekvásárlás során fogta meg a később más kontextusban gyakran hallott atyai üzleti alapelv, miszerint "mindkét félnek úgy kell éreznie, jól járt az üzlettel, részben a kölcsönös bizalom kiépítése és fenntartása, részben a tisztesség, de nem utolsósorban azon egyszerű és praktikus ok miatt, hogy az üzletet később se bánják meg".

Miután üzleti sikerei révén Bojár a kilencvenes évek végére anyagi vágyait már teljesítette, úgy vélte, pénze az oktatásban van a legjobb helyen: arra törekedett hát, hogy utódai a földkerekség lehető legjobb oktatásában részesüljenek. Így került Nóra a Yale, Ábel pedig a Cornell egyetemre az Egyesült Államokba. Cserébe mindketten megpróbálják a legtöbbet kihozni magukból, eddigi vizsgaeredményeik kiválóak. Bár jelen állás szerint egyikük sem viszi tovább a vállalkozást, Bojár nem csalódott. Az informatikai szakmában - mint állítja - nem szokás a dinasztikus üzletvitel, és több mogultársával szemben azt sem tartja jó ötletnek, hogy a nagy alapító gyermekei is a cégnél dolgozzanak. Egyetért ugyanis fotóművész édesapjának egykor neki címzett jó tanácsával: nehogy fotós legyél, mert akkor mindig hozzám fognak hasonlítani, azzal pedig nem biztos, hogy jól jársz! Az utódok az idén diplomáznak és állnak munkába. Nóra úgy tervezi, hogy szeptembertől egy évig az USA-ban, a Sullivan and Cromwell ügyvédi irodánál dolgozik majd (ahol már volt nyári gyakorlaton), utána azonban hazatér Európába. Ábel egy évet szeretne lehúzni Franciaországban, aztán nekifut a PhD-fokozat megszerzésének.

"Ha fájó szívvel is, le kell mondani arról, ami értékes, ha üzletileg nem sikeres" - ez az egyik legfontosabb elv, amit Kolosi Beáta, a 2005-ben 6,5 milliárd forintos árbevétel mellett 350 milliós adózott eredményt hozó Líra és Lant Rt. marketing- és kommunikációs igazgatója édesapjától, Kolosi Tamás vezérigazgatótól tanult. A jelenleg 54 könyvesboltból, egy online könyváruházból és öt könyvkiadóból álló Líra-csoport 98 százaléka van a Kolosi család tulajdonában. A családfőn és lányán kívül az igazgatótanács tagja - nagykereskedelmi igazgatóként - a vej, Weiler Péter is. Az idén 60 éves családfő egyelőre nem tervezi a visszavonulást, de ha eljön az idő, valószínűleg lányára és vejére bízza majd a cégcsoportot. "A fiamat eddig nem vonzotta ez a munka, de örülnék, ha egyszer ő is a kiadónál állapodna meg" - árulta el a HVG-nek, de hozzátette, hogy a liberális nevelés híve, és csöppet sem zavarja, hogy Péter a magas kultúra helyett a kereskedelmi televíziózásban, az RTL Klub kereskedelmi csatorna programigazgatójaként igyekszik boldogulni. "Semmiféle kényszert nem éreztem a pályaválasztáskor" - erősíti meg szavait Kolosi Beáta. A ma már kétgyermekes édesanya az International Business School üzleti iskola elvégzését követően a családi birodalommal kapcsolatban álló német kiadónál, a Gentner Verlag GmbH-nál gyakornokoskodott, 1998-ban rövid kitérőt tett a Malév Air Tours Kft.-hez, ám egy évre rá visszatért a Líra és Lanthoz, ahol saját projektként franchise-rendszert épít és gyerekkönyvek kiadásával foglalatoskodik. Jövőre nem lesz nagy változás a cég életében, a bolthálózat bővítése mellett a vezetőség a kiadó eddigi értékeit szeretné megtartani.

"Nem szeretném arra kényszeríteni egyik gyereket sem, hogy vigye tovább az üzletet" - jelzi Wáberer György, a Magyarországon és Kelet-Közép-Európában piacvezető, Romániában, Szlovákiában, Ukrajnában és Spanyolországban is érdekeltségekkel rendelkező szállítmányozási és logisztikai cégcsoport, a Waberer's Holding Rt. tulajdonosa, hogy nem dinasztiában gondolkodik. Pedig lenne mit átvenniük a gyerekeknek, a 2005-ös évet a csoport 62 milliárdos árbevétellel és egymilliárd forint adózás előtti eredménnyel zárta. Ha létezne ilyen szándék, a stafétabot átadására akkor is csak évek múlva kerülhetne sor, hiszen a gyerekek még kicsik: Vivien 14, Márk 12, György pedig 11 éves.

A családfő filozófiája így szól: tanulják, ami érdekli őket és dolgozzanak olyan helyen, ahol szeretnek, ugyanakkor érzékeljék, hogy semmi sem pottyan az ölükbe. A két fiú a lakóhelyükhöz közeli általános iskolába jár. A most éppen grafikusnak készülő Vivien iskolája, az elitnek számító Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) már kelthetne némi gyanút, hogy mégiscsak létezik valami szándék a gyerekek terelgetésére, de a családfő lehűti a kedélyeket: "ő választotta a barátnőivel együtt, s mivel kellően megrémült a hat-nyolcszoros túljelentkezéstől, tudatosan készült, előkészítő tanfolyamra is járt, szintén teljesen saját elhatározásból". Az önálló döntés lehetőségét a kisebbek is megkapják: például maguk választhatják ki, milyen különórákra járjanak, és az is rájuk van bízva, hogy melyikük tart apjával a téli rövid, hétvégi síelésekre. A gyerekek rendszeresen bicikliznek, a legkisebb teniszezik is, de a versenysportba triatlonistaként belekóstolt családfő nem szeretné, ha gyerekei bármelyik sportágban túlmennének az amatőr szinten. A lehetőséget más téren is megkapják az utódok: Vivien már kétszer járt Angliában egy-egy hónapos nyelvtanfolyamon, a két fiú pedig idén nyáron készül hasonlóra. Az öreg Wáberer vallja, hogy a gyerekek genetikailag kódolva vannak. Benne már - emlékszik vissza - hároméves korától megvolt az üzleti szellem, édesapjának két forintért pucolta a cipőjét, és a betétdíj fejében vitte vissza az üres üvegeket. Ez a legkisebb gyerekben látszik továbbélni - legalábbis erre utal, hogy az üvegeket csak Gyuri hajlandó visszavinni.

A Magyarországon élő orosz bankár, Megdet Rahimkulov két fia, Timur és Ruszlán közül az utóbbi, a kisebbik volt a jobb képességű és a szorgalmasabb. Oroszországi középiskolai tanulmányait "aranyéremmel" fejezte be, ami feljogosította, hogy felvételi vizsga nélkül bejusson bármelyik felsőoktatási intézménybe. Nemcsak kiváló tanuló, hanem kitűnő sportoló is volt: versenyszerűen úszott, naponta kétszer edzett. Ám a kilencvenes évek elején az édesapa Magyarországra jött, így mindkét fiú itt végezte el a közgazdaság-tudományi egyetemet. Ruszlán itt is domborított, évfolyamában az öt legjobb eredménnyel végző diplomás egyike volt. Már egyetemistaként megismerkedett az édesapja által 1996-tól irányított, s családi vállalkozásain keresztül tavaly bekebelezett ÁÉB Bank Rt.-vel, így 1999-ben friss diplomásként ott is helyezkedett el. Végigjárta a szamárlétrát: volt beosztott bróker, a nemzetközi főosztály helyettes vezetője, később ügyvezető igazgató. "Hat év után jutottunk el odáig, hogy azok az adottságok, illetve az a tapasztalat, amely felhalmozódott Ruszlánban, képessé teszik a vezérigazgató-helyettesi teendők ellátására" - mondta Megdet Rahimkulov, aki novemberben ki is nevezte a fiát. A teljes őrségváltásra három év múlva kerülhet sor, de csak akkor, ha az apa úgy ítéli meg, hogy fia képes önállóan is irányítani a bankot. Ha nem - állítja -, eladja az ÁÉB-t. Idősebbik fiát, Timurt a bankár inkább adminisztrációs feladatok ellátására tartja alkalmasnak. Erényének tartja, hogy óvatosan dönt, igen alaposan körbejárja azokat a témákat, amelyekben határoznia kell, ezért rá inkább két üzleti központja (a moszkvai és a ciprusi) irányítását bízza a családfő. November végén Timurt is megkínálta egy állással: a BorsodChem Rt. igazgatóságába delegálta. Ugyanakkor a tavaly 60. születésnapját ünnepelt Megdet Rahimkulov készen áll arra, hogy ha szükséges, kisegítse fiait. "Van egy mondás Oroszországban: az első nemzedék létrehozza, a második tovább működteti, a harmadik meg feléli a családi vagyont. Remélem, a fiaim e vonatkozásban nem ugranak át a generációs határokon!"

CSABAI KÁROLY, HERMAN BERNADETT, KELEMEN ZOLTÁN, PAPP EMÍLIA