Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A szaktárca vezetője elmondta, hogy a tervezet szerint Magyarország legalább az első két évben élni kíván az átmeneti korlátozás lehetőségével, ez azonban csak az egyéni munkavállalókra vonatkozik, a szolgáltatás-nyújtás keretében megvalósuló munkavállalást illetően Magyarország számára nincs önálló döntési lehetőség.
Ahol a gazdaságban többlet munkaerőre van igény, ott kerüljön sor a munkaerőpiacra jutás könnyítésére, ahol viszont erre nincs szükség, ott maradjon fenn a jelenlegi munkavállalási engedélyezési rendszer. A fokozatos nyitás területeinek meghatározása a munkaerő-piaci prognózis és a külföldieknek korábban kiadott munkavállalási engedélyek alapján történik majd - tette hozzá Kiss Péter. A tervezetet a napokban nyújtja át a szakmai szervezeteknek egyeztetésre a minisztérium.
Előzetes szakmai felméréseket ismertetve Kiss Péter elmondta, hogy a csatlakozást követően ebből a két országból arányát tekintve várhatóan jelentősebb migrációs hullám érkezik az uniós tagországokba, mint a 2004-ben csatlakozott tíz új tagállamból.
Különösen nagy az esélye és veszélye az úgynevezett „pályaudvar effektusnak” Ez azt jelenti, hogy ha a többi uniós országban korlátozások kerülnek túlsúlyba, azokban a tagállamokban, amelyek nyitnak, a bolgár és román munkavállalók az adott tagállam munkaerőpiacára bejutva, ott „várakoznak”, hogy az első kedvező pillanatban legálisan, vagy illegálisan tovább menjenek egy másik EU-tagállamba.
Kiss Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a munkaerőpiacra jutás megkönnyítésén túl szükségesnek tartják a külföldiek magyarországi munkavégzésének fokozottabb nyomon követését, azaz a kötelező regisztrációt. Különösen fontos az illegális foglalkoztatás elleni fellépés, ha figyelembe vesszük, hogy az illegális külföldi munkavállalók 80-85 százaléka Romániából érkezik - tette hozzá a miniszter. Hozzátette, hogy a megoldást a minisztérium hosszabb távon nem a munkaerő-piaci mozgások adminisztratív korlátozásában látja, hanem azok átláthatóvá tételében, monitorozásában és ellenőrzésében.
A tervek szerint Magyarországon a könnyített eljárás keretében bizonyos szakmákban és ágazatokban az eddigihez viszonyítva könnyebben lehet majd munkát vállalni. Ezeknek a szakmáknak és ágazatoknak a listáját rendszeres időközönként, például félévente felülvizsgálnák - tette hozzá Kiss Péter.
