Az NBH internetes honlapján közzétett elemzés szerint az unió belső határain áthaladó áruk határregisztrációjának megszüntetése, a szolgáltatások kereskedelmének bővülése és az elektronikus kereskedés elterjedése bonyolulttá tette a forgalmi adó nyilvántartásával kapcsolatos adminisztrációt a közösségen belüli kereskedelemben. 

Mint írják, az áfacsalás főként kis helyigényű, nagy értékű termékek - számítástechnikai alkatrészek, mobiltelefonok - forgalmazásához kötődik. Mivel az EU tagállamok közötti szállítás forgalmi adómentes, az áfa értéke akkor adódik a termék árához, amikor azt eladják, a forgalmi adót azonban nem fizetik be az illetékes kormánynak. 

Az elmaradt adóbevétel mellett további veszteség keletkezhet, amikor ugyanezt az árut a lánckereskedelem egy másik résztvevő cége reexportálja, és visszaigényli a be sem fizetett áfát. Az elmúlt évben főleg az EU-n kívüli országokba, például Dubaiba és Ciprusra irányult ez a fajta export, ahonnan a termékeket visszaimportálták valamelyik EU-tagországba. Ezt a módszert "körhinta" csalásnak nevezik, mivel többször megismétlik, így növelve a profitot. 

"Nemzetközi elemzések is felhívták a figyelmet arra, hogy szervezett bűnözői és terrorista csoportok bekapcsolódtak a fenti csalássorozatba az elérhető hatalmas nyereség miatt. Az elkövetők továbbfejlesztették módszerüket, számítógépen virtuális üzleteket hoznak létre, és ezek után igénylik vissza a forgalmi adót" - olvasható az elemzésben. 

A magyar kereskedő cégek is próbálkoztak az EU-ban kifejlesztett áfacsalási technikával; az APEH számos, az EU-ból importáló céget ellenőrzött és közülük többnél is felmerült az adócsalás gyanúja.

Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság magyar vám- és adóügyi biztosa szerint az Európai Unióban évente 200-250 milliárd euró vész el az adócsalások miatt, és ebből 60 milliárd euró az áfacsalások miatti veszteség, és az áfacsalások volumene robbanásszerűen emelkedik. 

Az EU-n belül az összes vállalkozás kettő százalékára tehető az áfacsalással foglalkozó cégek száma, de különösen aggasztó, hogy közöttük számos olyan van, amelyet kifejezetten ebből a célból alapítottak.

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az áfacsalások uniós szintű értékének meghatározására. Pontos eredmények két éven belül nem várhatóak, mivel a forgalmi adók jelenleg tagállami kompetenciába tartoznak. A veszteségnek körülbelül a harmada, mintegy 20 milliárd euró Németországban képződik, így az uniós áfacsalások legnagyobb kárvallottjának is ez az ország tekinthető.

Az áfacsalások két nagy csoportba sorolhatók. Az elsőbe a hagyományos adóelkerülés különböző technikái tartoznak: ezek főként valódi áruk termelése és kereskedelme során jelentkező adóköteles bevételek eltitkolását jelentik. Az eladásokat nem könyvelik, vagy a tényleges árnál alacsonyabb árat, esetleg az értékesített mennyiségnél kevesebbet mutatnak ki.

A második csoportba azok az adó visszaigénylésével kapcsolatos visszaélések sorolhatók, amelyeket fiktív kereskedőkre, fiktív tranzakciókra hivatkozva követnek el. Ezek során az adott ország költségvetéséből nettó pénzkiáramlás történik a bűntársak közötti több lépcsős "papír"-tranzakciók eredményeképpen. A fiktív tranzakciókra vonatkozó adó visszaigénylésével elkövetett visszaéléseket jellemző módon bűnszervezetben követik el. 

Az Európai Bizottság szakértői szerint a csalások kiszűrése érdekében felül kell vizsgálni a forgalmi adó beszedésének uniós rendszerét. A bizottság szerint a csalások kiszűrése érdekében szükség van egy koordinált, összehangolt európai uniós stratégiára - emeli ki az NBH honlapján közzétett elemzés.