Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
Az EB a mostani meghallgatáson csak az érintett cégek képviselőinek érveit hallgatta meg, véleményt azonban még nem mondott – mondta el kérdésünkre Oszkó Péter, a Deloitte elnök-vezérigazgatója. Ezután már az ítélethozatal következik, amelyre kora ősszel lehet számítani. A véleménymeghallgatással Oszkó Péter szerint elérték, hogy az EB részletesen tanulmányozza az iparűzési adót.
Az európai eljárást a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke által vezetett tanács kezdeményezte, a hipa közösségi joggal összeegyeztethetőségének vizsgálatát kérve. A tárgyalásra a Zala Megyei Bíróság hasonló ügyben feltett kérdését egyesítve, a főtanácsnoki vélemény bevárása nélkül kerül sor, kimenetelétől az LB korábbi tájékoztatása szerint több száz per sorsa és mintegy 400 milliárd forint adófizetési kötelezettség teljesítése függ.
Számos magyarországi társaság vitatta ugyanis korábban a hipa jogszerűségét és eljárást kezdeményezett a befizetett adó visszatérítését remélve. A fővárosi közigazgatási hivatal korábbi tájékoztatása szerint 2005-ben és 2006-ban (októberig) összesen 252 adózó nyújtott be fellebbezést. Az ezek által érintett adóösszeg meghaladta a 32,6 milliárd forintot.
A fellebbezők a forgalmi típusú adókra vonatkozó uniós szabályozásra hivatkoztak, amely szerint minden tagállam csak egy forgalmi típusú adónemet tarthat fenn, ez pedig az áfa. A közigazgatási hivatal azonban már 2005-ben nyilvánvalóvá tette: másodfokú hatóságként úgy ítéli meg, hogy az érintetteknek fizetniük kell az iparűzési adót, és ennek szellemében hozta meg határozatait.
A hivatal érvelése szerint az uniótól kapott dereguláció lehetővé teszi, hogy 2007. december 31-éig hatályban maradjanak az iparűzési adóban nyújtott kedvezmények, mentességek. Az átmeneti mentességgel a hivatal szerint a bizottság közvetett módon az iparűzési adó közösségi joggal való összeegyeztethetőségét is elismerte.
A Pénzügyminisztérium (PM) álláspontja emellett továbbra is az, hogy a magyar iparűzési adó nem ütközik a közösségi jogba, és azzal számol, hogy ezt az EB döntése is meg fogja erősíteni.
Kovács László, az Európai Bizottság adó- és vámügyekért felelős biztosa május végén egy konferencián a PM-hez hasonlóan vélekedett a várható EB-döntésről.
Az EB tavaly októberben egyébként a hipához sok tekintetben hasonló, ugyancsak vitatott olasz helyi adót, az IRAP-ot nem minősítette tiltott forgalmi adónak.
