Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A luxemburgi testülethez több magyarországi cég fordult beadvánnyal, amelyben az iparűzési adó forgalmi adó besorolását kérdőjelezték meg, és ezért annak eltörlését szorgalmazták. A bíróság összevonta a beadványokat, és a csütörtöki szóbeli meghallgatással megkezdte az ügy érdemi tárgyalását. Valószínűsíthető, hogy a bíróság még az idén dönt az adónem jogszerűségéről.
A meghallgatáson a felperes társaságok azt az álláspontot képviselték, hogy a magyar iparűzési adó tiltott forgalmi adónak minősül, szemben a korábban az uniós normákkal egyezőnek talált olasz irap adónemmel.
A magyar kormány képviselője - és vele egyetértésben az Európai Bizottság - szerint azonban az iparűzési adó nem felel meg azon feltételek mindegyikének, amelyek együttes fennállása esetén minősíthetné kizárólag az EB az adót tiltott forgalmi adónak. (A bíróság gyakorlata alapján legfontosabb feltételek: az adónemnek a termékek értékesítésére és a szolgáltatások nyújtására általános jelleggel kell érvényesülnie, az adónak az ügyleti árral pontosan arányosnak kell lennie, az adó összegének az egyes adóalanyoknál a hozzáadott értéken kell alapulnia oly módon, hogy a korábbi értékesítési szinteken megfizetett adó összege levonható a fizetendő adóból, az adónak ténylegesen a végső fogyasztót kell terhelnie).
László Csaba, a KPMG adópartnere szerint szinte kizárható, hogy a bíróság végül az uniós joggal ellentétesnek találja a hipát. Ezt erősíti a bíróság eddigi gyakorlata, így legutóbbi, tavaly őszi döntése is, amelyben a hasonló olasz helyi adót (irap) összeegyeztethetőnek találták az uniós joggal.
A KPMG eddig is azon az állásponton volt, hogy a cégek vizsgálják felül az iparűzési adó ellen korábban megtett esetleges lépéseiket. Számos magyarországi társaság ugyanis az iparűzési adó jogszerűségét vitatva eljárást kezdeményezett, a befizetett adó visszatérítését remélve.
A KPMG szerint a magyar adózók nincsenek lépéskényszerben, ráadásul minden lépés adókockázatokat rejthet magában, ezért a jelenleg hatályos magyarországi törvény törléséig vagy módosításáig a hazai cégeknek mindenképpen fizetniük kell a helyi iparűzési adót.
László Csaba figyelmeztetett: tanácsos mielőbb rendezni minden olyan eddigi kezdeményezést, amely pénzügyi kockázatot eredményezhet, például ami jogosulatlan adó-visszatérítési kérelemnek minősülhet.
A KPMG állásfoglalásában megjegyzi, hogy az Európai Bíróság előtt hasonló témában indított több tucat eljárás során eddig egyetlen esetben adtak igazat az adózóknak - egy dániai adófajta olyan mértékben hasonlított a helyi forgalmi adóra, hogy eltörlése nem is lehetett kétséges (az adófajta megszűnése miatt kieső bevételeket egyébként megfelelő mértékű forgalmiadó-emeléssel helyettesítette a helyi kormány).
