GDP-t növelő prostitúció

A KSH 2006-ban számított először olyan GDP adatot, mely az uniós normákat figyelembe véve a korábbinál szélesebb körben méri a bruttó hazai termék előállítást. Belekerült a kalkulációkba a prostitúció, illetve a drogtermelés és -kereskedelem, mely a GDP szintjét kb. 1 százalékkal emelte meg. Az értékeket a fogyasztói alkalmak száma és az átlagár szorzataként kapták. Az adóbevételek szempontjából azonban ennek nincs jelentősége – az adózó jövedelmek ettől nem nőnek.

Magyar kutatók szerint a rejtett gazdaság 1993-ban volt a legnagyobb (33 százalék), azóta fokozatosan szűkül. 2006-ban a rejtett gazdaság nagyságát 17-18 százalékra becsülték. (A GDP nagysága tavaly 23 561 milliárd forint volt.) A rejtett gazdaság formái közül leggyakrabban a bejelentés nélküli foglalkoztatás (30 százalék), a számlák nélküli szolgáltatás (20 százalék) és a bérezéssel kapcsolatos visszaélések (17 százalék) fordulnak elő.

PM jelentése szerint az összesített adó- és járulékbevételek nagysága 2006-ban mintegy 8 700 milliárd forint volt. Figyelembe véve a becsléseket, GDP arányosan a feketegazdaság becsült produktumát, feltételezhető, hogy évente több mint 1 000 milliárd forint adó- és járulékfizetés marad el.

A jövedéki adóból (regisztrációs adóval együtt) a költségvetés 2006. évi éves bevétele mintegy 850 milliárd forint. Vagyis a teljes bevétel 9-10 százaléka. A jövedéki adócsalás a korábbi években az egyik legkomolyabb üzletággá vált a feketegazdaságban a cigaretta- és üzemanyag csempészet révén. Ez utóbbiakból, valamint az illegális alkoholforgalmazás miatt kieső jövedéki adó és áfa beszedése érdekében tett intézkedések tavaly 64 milliárd forint jövedéki adó- és áfa bevételi többletet hoztak, 2007 első három hónapjában ez 22 milliárd forint volt. 

A 10 ezer meghirdetett vagyonosodási vizsgálat elindításának hírére az adózók éltek az adómoratórium lehetőségével: visszamenőlegesen 21 ezren végeztek önellenőrzést és mintegy 44 milliárd forint adókötelezettségről adtak számot. Ebből az összegből május végéig az APEH által elkülönített számlára 30 milliárd forint folyt be. Az APEH által 2007-ben elindított 11 351 vagyonosodási vizsgálatból 1 376 jogerős megállapítással zárult, az egy megállapításra jutó nettó adókülönbözet átlagosan 5,7 millió forint volt.

Az adófizetés presztízse

Magyarországon olyan közhangulatot kell kialakítani, hogy újra presztízse legyen a tisztességes adófizetésnek – mondta Gyurcsány miután megtekintette a Vám- és Pénzügyőrség csepeli vámraktárát. A miniszterelnök szerint közterheket csak akkor lehet csökkenteni, ha szélesítik az adót fizetők számát. Hangsúlyozta, hogy a kormány a szürke- és feketegazdaság felszámolása érdekében folyamatos intézkedéseket fog hozni a termékhamisítók, a csempészek, az adóelkerülők tevékenységének visszaszorítására. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a vámhatóság működésére fordított minden forint 30-szorosan megtérül a hatékony bűnfelderítések nyomán.

Az adóminimalizálók ellenőrzésére azért került sor, mert azt tapasztalták az adóellenőrök, hogy az adózók az elmúlt években bevallásaikban minimális áfát vallottak be nagy forgalom mellett, így igyekeztek elkerülni a kiutalás előtti ellenőrzést. 2006-ban az adóminimalizálói körben végzett ellenőrzéseknél az összes megállapítás összege 60 milliárd forint volt, az ellenőrzésenkénti átlagos megállapítás vizsgálatonként 16,5 millió forint volt, az egyéb utólagos adóvizsgálatoknál ez az adat vizsgálatonként 4,6 millió forintot jelentett. A feltárt adókülönbözet 2007. első félévében 33,5 milliárd forintot ért el. A vizsgált adóalanyok jellemzően az építőipar és a kereskedelem területéről kerültek ki.

Körbeszámlázásos csalás tényállást 2006-ban közel 20 milliárd forint értékben állapított meg az adóhatóság, 2007. első félévében pedig már több, mint 14 milliárd forint adókülönbözetet jegyzőkönyveztek. Az összeg 86-88 százaléka a nagy forgalmat valló adózók köréből kerül ki.

Legalább a minimálbér kétszerese után kell járulékot fizetni 2006. szeptemberétől, kivéve azoknál a dolgozóknál, akiknek tényleges bére nem éri el a havi 131 ezer forintot. Az APEH becslése szerint ennek hatására - miközben több mint másfél millió ember esetében éltek az alacsonyabb bérek bejelentésének lehetőségével - mintegy 110 ezer adózó emelte meg 2007-ben közteherviselésének alapját az eddigi minimálbér körüli összegről 131 ezer forintra. Ők azok, akik az eddig adómentesen felvett jövedelmük egy részét az intézkedés hatására "legalizálták".

Az év elejétől az egészségügyi járulékfizetés kötelezettségének kiterjesztése az őstermelőkre, az eltartott hozzátartozóra, valamint az egészségügyi szolgáltatások biztosítási elvének megerősítése is hozzájárult ahhoz, hogy az év első hónapjaiban 140 ezren léptek be a társadalombiztosítás rendszerébe.

A PM jelentése kitér a munkaügyi ellenőrzések szigorítására. A munkaügyi ellenőrzések során az ország területén évente mintegy 30-40 ezer feketemunkás foglalkoztatására derül fény. A fekete foglalkoztatáson tetten ért munkavállalók száma a 2004. évi 10 ezerrel szemben 2006-ban meghaladta a 42 ezer főt. Az ellenőrzések számának lényeges növekedése vezetett ahhoz, hogy a munkaügyi hatóságok a 2005. évi 2,8 milliárd forinttal szemben 2006-ban több mint 5 milliárd forint munkaügyi bírságot róttak ki.