© Müller Judit

Jóllehet nem vett fel hitelt, mégis 657 ezer forinttal és annak majdnem 14 ezer forintos kamatával tartozik a CIB Banknak Szatmári Sándor rokkantnyugdíjas, egykori banki kockázatelemző. Történt ugyanis, hogy Szatmári - aki tavaly nyáron lett a CIB ügyfele - október 25-én megbízást adott bankjának Inter-Európa banki részvények vásárlására. A tranzakcióhoz a hitelintézet 809 ezer forintot zárolt kliense folyószámlájáról, ám az üzletet nem tudta megkötni. Ezért Szatmári másnap visszavonta a vételi megbízást, és felszólította a bankot, hogy szabadítsa fel a "fogva tartott" összeget. A bank ezt meg is tette, csakhogy kétszer. Az abban az időszakban meglehetősen nagy számlaforgalmat bonyolító ügyfél - mint mondja - nem vette észre, hogy gazdagabb lett, s a pluszpénzt elköltötte folyamatban lévő lakásfelújítására.

"Decemberben azonban, egy egyenlegértesítő kapcsán, mégis gyanús lett a dolog, és jóhiszeműen kértem a banktól számlám felülvizsgálatát" - mesélte a történteket a HVG-nek Szatmári. A bank, amelynek különös módon másfél hónap alatt nem hiányoztak a százezrek, azonmód megterhelte a számlát az ominózus összeggel, amely emiatt 657 ezer forintos mínuszba csapott át - innen a kamatozó hiteltartozás. Az ügyfél ezt látva levelet írt bankjának, s abban "kármegosztást" javasolt. Betegségére, szerény nyugdíjára és a közelgő karácsonyi ünnepekre hivatkozva arra kérte a bankot, mondjon le a tartozásról, és elégedjék meg azzal a 152 ezer forinttal, amit sikerült leemelnie a számláról. A CIB azonban nem hajlandó lenyelni a veszteséget - szögezték le január 25-ei válaszlevelükben. A panaszkezelési csoport munkatársai azt javasolták Szatmárinak, vegyen fel személyi kölcsönt. Ám azt nem tudták garantálni, hogy pénztelen ügyfelüket hitelképesnek ítéli majd a bank másik, ebben illetékes részlege. Mivel azonban Szatmári a kölcsönfelvételt meg sem kísérelte, viselkedését a bank - mint sajtóosztályuk a HVG-vel közölte - úgy értékeli, hogy az ügyfél "nem mutat hajlandóságot a tartozás rendezésére". Így a CIB továbbra is a követelés behajtásán serénykedik.

Szatmári most már otthagyná a bankot, de rendezetlen tartozása miatt nem teheti. Jobb híján panaszt tett a Magyar Bankszövetségnél, ám ott sem biztatták semmivel. A jog ugyanis tolerálja, hogy a bank is tévedhet. A pénzforgalmat szabályozó, 2001-ben született kormányrendelet felhatalmazza a bankokat arra, hogy ügyfelük tudta és beleegyezése nélkül kijavítsák a hibás tranzakciókat. A kliensek ugyanis nem gazdagodhatnak amiatt, hogy bankáraik tévednek, igaz, nem is szegényedhetnek, azaz jogalap nélkül egyikük sem nyerészkedhet a másik kárára. Az ügyfeleket erről tájékoztatni kell vagy a szerződésben, vagy legalább az üzletszabályzatban. Azt nem tudni, a CIB észrevette volna-e valaha is a tévedést. Ha öt évig nem, akkor Szatmári már nyugodt szívvel megtarthatta volna a pénzt, mivel a bank követelése a polgári törvénykönyv szabályai szerint ennyi idő alatt évülne el. Ám ha Szatmári lapított volna, s a gondatlan bank utóbb mégis rájött volna a történtekre, akár fel is jelenthette volna ügyfelét, mert a jogtalanul szerzett pénz önkényes megtartása bűncselekmény.

Ha valakit veszteség ér a bank tévedése miatt, a bíróságon követelhet kártérítést. A banki számlaértesítő ugyanis aláírás és pecsét nélkül is hiteles okirat, ameddig be nem bizonyosodik, hogy a tartalma valótlan. Kulcsár Attila ügyfeleinek például azon az alapon ítélt meg kártérítést a bíróság, hogy a kitűnően hamisított, K&H-fejléces egyenlegértesítők félrevezették őket (HVG, 2007. február 10.). Kérdés azonban, elfogadná-e a bíróság a pénzügyekben jártas Szatmári azon érvelését, hogy egyrészt számlája folyamatosan mozgó egyenlege, másrészt a tőzsdei ügyletek három nappal későbbi elszámolása miatt nem vette észre: továbbnyújtózott, mint ameddig a takarója ért. Noha a bankok - ezzel ellentétes megbízás hiányában - általában csak havi egy alkalommal küldenek egyenlegértesítőt a kuncsaft folyószámlájáról, az ügyfél feladata és felelőssége, hogy szemmel tartsa a saját pénzmozgásait. Így egy esetleges perben a volt bankár aligha tudná bizonyítani, hogy mostani katasztrofális anyagi helyzetét a CIB figyelmetlensége okozta. Ha viszont a bank nem mérsékeli a követelését - kesergett -, gyermekei életbiztosításának felbontása árán tud csak fizetni.

Akár bevallják, akár nem, hasonló esetek más bankokban is történnek, a nagyobb, lakossági hitelintézeteknél legalább havonta egyszer-kétszer (HVG, 2006. október 28.). Az Általános Értékforgalmi Bank (ÁÉB) négy fiókját s 10 ezer ügyfelét február 1-jén átvevő Volksbanknál például egy kuncsaft kétszer kapta meg a januári fizetését. A tévedést maga a névtelenségét őrző ügyfél kürtölte világgá a múlt héten az Index internetes hírportálnak nyilatkozva, amelynek még azt állította, nem siet a bankba visszafizetni a többletet. Ám időközben meggondolhatta magát, mert végül mégis szólt a hitelintézetnek, amely még egyeztet vele - tájékoztatta a HVG-t Szekeres Olga, a Volksbank marketingosztályának vezetője. Hozzátette: a Volksbank nem hibázott, csak egyszer utalta át a pénzt. Hogy pontosan mi történt, nem mondta el, de valószínűleg az ÁÉB is elküldte tévedésből az összeget, mielőtt elektronikus úton átadta volna a Volksbanknak az ügyfelek folyó ügyeit.

GYENIS ÁGNES