Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
A közép- és kelet-európai országokban egyre nagyobb üzletté válik a nemzetközi filmkészítés. Új gyártókapacitások jönnek létre, s olyan frissen épített vagy felújított stúdiók kínálnak szolgáltatásokat, amilyenek technikai felszereltségükben és méreteikben képesek megverni a hollywoodi és a nyugat-európai konkurenciát is. Ráadásul minden olcsóbb.
A Korda-filmstúdió látványterve. Jövőre már teljes kapacitással © visiongraphics.hu |
A kilencvenes évek elején a hollywoodi producerek csupán a „régi világ” sármja és a jelentős költségmegtakarítás miatt vadásztak kelet-európai helyszínekre. Manapság új szelek fújnak a tengeren túl is: az álomgyár filmmoguljai a több tízmilliós projektek kihelyezésekor a helyi technikai hátteret, a stúdiók portfólióját és még a produkció után ácsingózó ország filmgyártással kapcsolatos adókedvezményeit is figyelembe veszik.
A magyar kormány például a húszszázalékos csökkentéssel nagyon kedvező adókörnyezetet teremtett a külföldi produkciók számára, és úgy tűnik, a románok is követik a példát. Az efféle ösztönzés megtérül: jövőre egy sor komoly költségvetésű, úgynevezett A-film készül majd Kelet-Európában, köztük a Transsiberian Woody Harrelsonnal és Ben Kingsley-vel.
A feltörekvő kelet-európai filmstúdiók között éles verseny alakult ki, s a maga módján mindegyik megpróbál kitűnni, hogy megszerezze a külföldi megrendeléseket, különösen amióta a helyi árak is egyre borsosabbak. A MediaPro román filmgyártó vállalat szerint Romániában húsz százalékkal olcsóbb a filmkészítés, mint Csehországban, a Barrandov illetékese viszont azzal érvelt, hogy „mindenki azt a színvonalat kapja, amiért fizet”. A cseh stúdió tavaly nyitotta meg az általa Európa legnagyobb hangszigetelt stúdiójának tartott (közel 4200 négyzetméteres) forgatási helyszínét.
A Budapest közelében épülő Korda-filmstúdió pedig 2008 nyarától már teljes kapacitással működhet – ígérte novemberben Krisán László, a világszínvonalú komplexum vezérigazgatója. „A kelet-európai országok többsége hasonló színvonalú helyszíneket és szolgáltatásokat kínál, így döntő szempont a produkciós költség” – állította az LKS litván filmstúdiók igazgatója. Szerinte Litvánia azért keltette fel a filmesek figyelmét, mert húsz százalékkal olcsóbb, mint a térség konkurens országai. Idén egy 50 millió dolláros (mintegy 8,6 milliárd forintos) második világháborús produkciót halászott el a lengyelek és románok elől, így a Defiance című film jövőre litván gyártásban kerül a mozikba. A film producerei, Ed Zwick és Pieter Jan Bruggle elégedettek voltak az októberben befejeződött munkálatokkal, és kijelentették, hogy jó szívvel ajánlják majd Litvániát kollégáiknak.
„A digitalizáció korában a produkciók utaztatása nem okoz problémát és a filmeket ott fogják készíteni, ahol a legkedvezőbbek az adottságok. Ebben a tekintetben Kelet-Európa feladta a leckét a nyugati országoknak” – értékelte a helyzetet Iain Smith, az amerikai polgárháborúról szóló, mégis teljes egészében Romániában forgatott Hideghegy című Oscar-díjas dráma producere.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
2025. július 10-én lezárult a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” pályázat. Július 15-étől új forgóeszköz-finanszírozási lehetőség nyílt meg a feldolgozóipari mikro- és kisvállalkozások számára.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
Hová tűnt a 45 éves múltra visszatekintő Magyar Formatervezési Díj, és mi lett a hazai innovációt bemutató magas színvonalú kiállítással? Amióta a Magyar Formatervezési Tanácsot a Jakab Zsófia vezette divatügynökség alá szervezte a kormány, a designból „kreatívipar” lett, és csak a nagyratörő víziók maradtak.
„Mindent megtettetek, hogy ártsatok a fiataloknak. Hoffmann Rózsától Balog Zoltánon át odáig, hogy bekúrtátok inkább az egész oktatást a rendőrség alá, mert más tervetek nem is volt, mint hogy kuss legyen.”
Érdekes, hogy a „luxizás” ellen most szót emelő Lázár magántulajdonában is volt már ilyen típusú autó.
Idén először a kormány nem utólag dob mentőövet az adósságoktól roskadozó kórházaknak.
Wimbledon friss bajnoka nemcsak az edzésben, az étkezésben sem bízik semmit a véletlenre.