A Merrill Lynch befektetési bankcsoport londoni részlege által befektetőknek összeállított rendszeres európai felzárkózó piaci elemzések legújabb, pénteken közzétett kiadása külön fejezetet szentelt annak, hogy a közép-európai négyek (CE-4) mennyire érzékenyek a globális gazdasági lassulásra.

A ház megállapítja: az amerikai gazdaság megtorpanása önmagában nem elégséges ahhoz, hogy a CE-4 térség egészének növekedése azt érzékelhetően megszenvedje. Mivel az országcsoport exportjának hozzávetőleg 75 százalékát az euróövezet veszi fel, és kevesebb mint 5 százalék irányul az Egyesült Államokba, a CE-4 növekedési lassulásának feltétele az euróövezeti növekedés lassulása.

A térség azonban korántsem homogén a gazdasági nyitottságot tekintve, és még kevésbé abból a szempontból, hogy az egyes országok gazdasága milyen ciklusban jár éppen. Az országcsoport legzártabb gazdasága a lengyel, ahol a külkereskedelmi forgalom a GDP-érték 40 százalékának felel meg. Magyarország és Csehország gazdaságának nyitottsága e mércén mintegy 70 százalékos, Szlovákiáé pedig 75 százalékos. A lengyel gazdaság növekedését kizárólag a belső kereslet, a magyar gazdaságét kizárólag az export, a másik két országét e két tényező elegye hajtja, áll a Merrill Lynch pénteki londoni elemzésében.

A ház szerint a ciklusok is igen különböznek: az éves szintre számolt GDP-növekedések Szlovákia csaknem 10 százalékos ütemétől a stagnáláshoz közeli magyar állapotig terjednek. A Merrill Lynch londoni elemzői mindezen tényezők összevetéséből azt a következtetést vonják le, hogy az esetleges euróövezeti lassulástól Lengyelország lenne a legkevésbé, Magyarország pedig a leginkább sebezhető a négyek közül. Lengyelország a belső kereslet hajtotta növekedési fellendülés ciklusában jár, ami - az expanzív gazdaságpolitikai eleggyel együtt - arra utal, hogy a lengyel növekedés az idén a legrosszabb forgatókönyv megvalósulása esetén sem lenne lassabb 4,0-4,5 százaléknál, a tavalyi 6,5 százalék után.

Magyarország "nagyon nyitott" gazdasága ugyanakkor a belső keresleti recesszió szélén áll, és a növekedés egyetlen hajtóerejét az exportra termelő iparágak adják. Ezért lesz fontos a jövő héten megjelenő, decemberi ipari termelési adat, áll a Merrill Lynch elemzésében, amely szerint ha az ipari termelési érték növekedésének éves üteme tartósan 3 százalék alá csökkenne  - a ház decemberre 3,4 százalékot vár -, az már jelezné "annak érzékelhető kockázatát", hogy a magyar gazdaság 2008 első felében recesszióba kerülhet. A Merrill Lynch előrejelzési modellje szerint 20 százalékos a 2008 eleji magyarországi recesszió esélye. A magyar gazdaság recessziójának kockázatát más nagy londoni házak is megemlítették már.

A BNP Paribas befektetési csoport múlt héten Londonban közzétett heti felzárkózó piaci elemzése szerint a magyar gazdaság már 2007 második-harmadik negyedében is kizárólag az export révén kerülte el a teljes körű recessziót, és "valószínűtlen, hogy a komor gazdasági összkép egyhamar derűsebbé válik". A ház emiatt "komoly meglepetésnek" nevezte, hogy az MNB januári kamatdöntő ülésén - amelyen változatlanul hagyták a jegybanki alapkamatot - elhangzott kamatemelési javaslat is. Más londoni befektetési elemzők ugyanakkor a magyar gazdaság külső és belső egyensúlyi helyzetének javulását emelik ki.

A Goldman Sachs (GS) globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének pénteken kiadott heti felzárkózó piaci előrejelzése a "másodlagos" jelentőségű adatközlések közé sorolta a januári államháztartási mérlegről és a decemberi külkereskedelemről esedékes bejelentéseket. A GS elemzése szerint az, hogy ezek az adatközlések már kevésbé fontosnak számítanak, "több kötetnyit elárul" arról, hogy milyen mértékben javul a magyar költségvetési és a külső fizetési helyzet egyaránt.

A kereskedelmi mérleg most már folyamatszerűen többleteket mutat; a ház a következő adatsorban 100 millió eurós többletet vár, áll az elemzésben. A Goldman Sachs pénteki előrejelzése szerint a januári államháztartási hiány 20 milliárd forint lesz, vagyis "jelentősen alacsonyabb" a tavaly januári 196 milliárd forintos deficitnél.
A GS szerint valószínű, hogy az egész évi hiány a GDP-érték 4 százaléka alá csökken 2008-ban a tavalyról várható, "5,7 százalék körüli" szintről.