Decemberben 5,4 százalékos, novemberben 5,0 százalékos, tavaly januárban 1,3 százalékos volt a tizenkét havi infláció. A januári áremelkedésben - decemberhez képest - 2,9 százalékponttal szerepelt a központi intézkedések, köztük az áfaemelés hatása, ezek főleg a lakással kapcsolatos költségeket emelték, a vizet, az áramot és a gázt drágították. Idén 9 százalékra emelkedett az áfa alapvető cikkeket terhelő alsó kulcsa 5 százalékról.

Az EU-szabvány szerint számolt tizenkét havi infláció 7,9 százalékra gyorsult januárban Csehországban a decemberi 5,5 százalékról.

Január végén 364 554-en voltak állás nélkül Csehországban a december végi 354 878 után, a munkanélküliség aránya 6,1 százalékra nőtt 6,0 százalékról, közölték szintén szerdán Prágában. Tavaly januárban 7,9 százalékos volt az állástalanok aránya, de a csökkenés irányzata ősszel megfordult.

A Cseh Nemzeti Bank a legutóbbi kamatdöntésével, csütörtökön negyed százalékponttal 3,75 százalékra, hatéves csúcsra emelte irányadó kamatát, a kéthetes repót, az elemzői várakozásokkal összhangban. A bank a cseh korona rohamos erősödése miatt kénytelen volt szünetet tartani a kamatemelésben az év végén, de nem hagyott kétséget afelől, hogy továbbra is szigorításra hajlik, annak ellenére, hogy a kis kockázatú cseh korona - afféle tartalékvalutává nemesedve a felzárkózó piacon - most is tovább erősödik.

Inflációs aggodalmai miatt már az előző kamatemeléskor, november végén felhagyott a bank azzal a gyakorlattal, hogy intézkedéseivel rendre csak az Európai Központi Bank (EKB) szigorításait követi, mindig azonos távolságra lemaradva, nehogy növekedjék a cseh korona keresettsége a pénzpiacon.

Az EKB tavaly június óta nem mozdult, a cseh központi bank ellenben már novemberben negyed százalékponttal szigorított, 3,50 százalékra. A mostani, harmadik éve tartó szigorítási ciklusban a bank összesen 2,00 százalékponttal emelte eddig alapkamatát. A lépéskényszert indokolja az infláció, amely mind messzebb került a cseh központi bank 3,6-4,2 százalékos év végi előrejelzésétől, illetve 3 százalékos állandó céljától, plusz-mínusz 1-1 százalékpontos tűréssel. A jelek szerint ez év eleje sem hoz még enyhülést.

Csehország hazai összterméke a tavalyi első negyedévben 6,4 százalékkal, a második negyedben 6,3 százalékkal, a harmadikban - 900 milliárd cseh koronán (8653 milliárd forint) - változatlan áron már csak 6,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, mind jobban elmaradva a GDP-növekedés 2006-os, 6,4 százalékos évi átlagos ütemétől. A cseh GDP 2005-ben is 6,4 százalékkal, 2004-ben 4,5 százalékkal, 2003-ban 3,6 százalékkal, 2002-ben 1,9 százalékkal bővült.

A cseh pénzügyminisztérium tavalyról 6,1 százalékos gazdasági növekedésre számít, de idénre, azaz 2008-ra már csak 4,7 százalékosat jósol. Tavalyról 2,8 százalékos, idénre 5,5 százalékos évi átlagos inflációt valószínűsít.

Csehország korábban abban már utolérte a fejlett nyugatot, hogy a béremelkedés és vele a lakossági fogyasztás növekedésének üteme - habár gyorsabb a nyugat-európainál - sokáig elmaradt az exportra számító beruházások és a külkereskedelem bővülésének ütemétől, főleg a gyenge bérek miatt; ezért nőhetett korábban a GDP gyorsan, de szerény infláció mellett.

Tavaly év elején az arányok átmenetileg megbomlottak a gyorsabb reálbér-emelkedés és néhány szociális intézkedés miatt. A lakossági fogyasztás éves összehasonlításban az első negyedévben 7,2 százalékkal, a másodikban 6,0 százalékkal, de a harmadik negyedben már csak 5,6 százalékkal nőtt éves összehasonlításban a 2006-os, 4,4 százalékos átlag után.

A termelő-beruházások az első negyedévben 4,0 százalékkal, a másodikban 6,0 százalékkal, a harmadikban 5,7 haladták meg az egy évvel korábbit, 2006-ban átlagosan 7,6 százalékkal gyarapodtak. Az export továbbra is jól teljesített: az első negyedben a GDP-számításban figyelembe vett kivitel 16,8 százalékkal, a másodikban 14,4 százalékkal, a harmadik negyedben 15,2 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőttit, a 2006-os, 16,9 százalékos éves többlet után.

A tavalyi első negyedévben 6,2 százalékos, a másodikban 5,0 százalékos, a harmadik negyedben is 5,0 százalékos volt a reálbér-emelkedés éves összehasonlításban. Ezzel az első háromnegyed évi átlagbér, havonta 21 119 korona (203 140 forint), reálértékben 5,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. 2006-ban az első háromnegyed évben még csak 3,5 százalékos volt a reálbértöbblet éves összehasonlításban; ez még ennél is sokkal szűkebb esztendőket követett.

Ám a cseh lakosság számára a bő esztendő mihamarabb véget ér, ez az év az alacsonyabb jövedelműek számára adóemeléssel, áfaemeléssel, a szociális programok szigorításával, az egészségügyben önrész (vizitdíj) bevezetésével kezdődött, és a várhatóan folytatódó központi banki szigor is igazolja az idén valószínű, általános lassulást a gazdaságban.

A cseh kormány széleskörű megszorító, költségvetést kiegyensúlyozó intézkedései miatt a lakossági lendület nem maradhat tartós. A kiskereskedelmi forgalom, legutóbbi adatok szerint, októberben még gyorsulva, novemberben már lassulva nőtt. Előzetes becslések szerint tavaly Csehországban átlagosan mintegy 8 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi forgalom, tizenegy éven belül a leggyorsabban. Elemzői becslések szerint a tempó az idén legföljebb 4 százalékra mérséklődik.