„Jelenleg nagy inflációs kockázatot látunk középtávon..., más oldalról az EU-beli gazdasági növekedés alapjai egészségesek, az idei növekedési kilátás kedvező” – idézte nyilatkozatát a lengyel Gazeta Wyborcza című lap pénteken.

Nem lehet bírálni az EKB-t (kamatszigora miatt), mert a bank fő feladata és felelőssége az infláció elleni küzdelem, mondta pénteken a német gazdasági miniszter, Peer Steinbrück a Dow Jones hírügynökségnek, eltérően a hagyománytól: az euróövezeti kormányzati felelősök a múltban rendszerint ostorozták az EKB-t a túl szigorúnak vélt pénzügypolitikájáért.

Az euróövezetben a tizenkét havi infláció szeptember óta az EKB legföljebb 2 százalékos célja fölött van, és januárban 3,2 százalékra emelkedett, ez a leggyorsabb ütem a közös statisztika 1997. januári bevezetése óta.

„Nem kell csodálkozni azon, hogy a Fed politikája más, mint az EKB-é, hiszen Amerikában a gazdaság alapjai másfélék, mint az euróövezetben. Sem az euróövezetben, sem Németországban nem fenyeget recesszió, a gazdasági növekedés az euróövezetben 1,7 százalékos lehet” – mondta a német miniszter.

Előzőleg, az EKB csütörtöki, az alapkamatot változatlanul hagyó döntését követő kommentárjában a bank elnöke Jean-Claude Trichet hangsúlyosan szólt a gazdasági növekedés idei kockázatairól, és ez megerősítette azt az elképzelést a piaci elemzők körében, hogy az EKB az idén 3,75 százalékra vagy akár 3,50 százalékra lesz kénytelen csökkenteni az irányadó kamatminimumát, az utolsó emelés óta, azaz tavaly június óta érvényes 4 százalékról. A bankelnök maga mindenesetre kétséget kizáróan értésre adta azt is, hogy a közeljövőben nem várható kamatmozdulat.

A piaci spekuláció miatt az euró ezen a héten másfél éven belül a legnagyobb egyheti veszteségét könyvelhette el: péntek délelőtt 1,4484 dollár volt a londoni bankközi piacon, a hétfő délelőtti 1,4817 dollár helyett. Annak ellenére alakult így az árfolyam, hogy a kedden megjelent szolgáltatási beszerzőmenedzser-mutatók csak a teljesítménynövekedés lassulására, igaz majdnem stagnálásra vallottak az euróövezetben, viszont minden idők legnagyobb egyhavi teljesítménycsökkenését jelezték az Egyesült Államokban, a tengerentúl összgazdasági recessziót és további Fed-kamatcsökkentéseket valószínűsítve.

Az EKB hivatalos előrejelzései sem igazolják egyelőre az elemzői várakozásokat. Az EKB – a decemberi módosítás óta – most 2,4-2,8 százalék között várja a GDP-növekedést az euróövezetben tavalyról, azaz 2007-ről. Szeptemberben 2,2-2,8 százalékot, júniusban 2,3-2,9 százalékot, márciusban 2,1-2,9 százalékot valószínűsített tavalyra. Az EKB szerint idén a gazdasági növekedés 1,5-2,5 százalék között várható, jövőre, 2009-re pedig 1,6-2,6 százalékos GDP-növekedést tart elképzelhetőnek. Ám az EKB 2005 végén felülvizsgált felfogása szerint az euróövezetben inflációmentesen fenntartható gazdasági növekedés közelebb van évi 2,0 százalékhoz, mint az addig számított 2,5 százalékhoz, vagyis még az idei évre várt lassulás sem tűnik önmagában elegendőnek ahhoz, hogy aggassza az EKB-t.

Ellenben az EKB szerint az évi átlagos infláció tavaly 2,0-2,2 százalékos lehetett, az idén, azaz 2008-ban 2,0-3,0 százalék között, 2009-ben 1,2-2,4 százalék között várható. Ezek az előrejelzések viszont arra vallanak, hogy az EKB megfontolásai között továbbra is első helyen áll majd az inflációs várakozások mérséklése.