Az OMV-vezetést a Molról és Iránról faggatták a részvényesek

Wolfgang Ruttenstorfer vezérigazgató a Molhoz való - magyar részről ellenségesnek tekintett - közeledésről elmondta, hogy az a 20,26 százalékos tulajdonrész, amelyre tavaly az OMV Mol-részvények felvásárlásával szert tett a magyar vállalatban, ma egymilliárd euróval többet ér, mint amennyibe a részvények kerültek. A cél azonban nem önmagában a tulajdonrész bővítése volt, hanem "hogy helyet kapjunk az asztalnál az ágazat további konszolidációjánál" - szögezte le az OMV és a Mol esetleges egyesülésére utalva. Megismételte azt az érvét, amely szerint a két cég összefogásából a szinergiák révén 400 millió eurós haszon származhatna.

Az iráni ügyletről kifejtette, hogy az előzetes szerződés alapján csak kevés konkrétumot lehet elmondani, de "nem haladunk sem elöl, sem hátul azok sorában, akik az iráni gázlelőhelyek iránt érdeklődnek". Közölte azt is, hogy az OMV pontról pontra betartja a közép-ázsiai ország ellen elrendelt nemzetközi szankciókat. Utalt arra is, hogy Iránban jelen vannak olyan cégek, mint a Shell, a Repsol, a Statoil, az Eni és a Total. "A felvetett kockázatokat komolyan vesszük, de jó néhány kérdésre nem ismerjük a választ, mert a projekt még nem valósult meg" - mondta Wolfgang Ruttenstorfer. 

Az osztrák cég tavaly kötött előzetes beruházási megállapodást az iráni állami olajvállalattal a South Pars-i gázmezők kiaknázására. A 22 milliárd eurósra tervezett szerződés Washington rosszallását is kiváltotta, mert az amerikai kormány úgy ítélte meg, hogy a beruházás csorbítaná az atomfegyvergyártási programmal gyanúsított Irán elleni gazdasági szankciók hatékonyságát.

A részvényesi közgyűlés helyszínén, a Bécsi Kongresszusi Központnál a Stopp the Bomb nevű szervezet aktivistái tiltakoztak a tervezett szerződés ellen. Sajtóértesülések szerint az iráni ügylet felfüggesztését kérte a minap az osztrák olaj- és gázipari konszern részvényeseitől a Zsidó Világkongresszus (WJC) elnöke. Ronald Lauder arra biztatta a részvényeseket, köztük az OMV-ban egyharmados tulajdonrésszel bíró szövetségi kormányt, hogy gyakoroljanak nyomást a cég igazgatóságára a befektetés feladása érdekében. A WJC-elnök úgy vélte, mindaddig nem volna szabad üzletelni Iránnal, amíg Teherán nem tesz eleget az ENSZ biztonsági tanácsi határozatainak, illetve fenyegeti Izrael létét. (A BT háromszor is felszólította már Iránt urándúsító programjának befejezésére, de mindhiába.)