Energiaár-robbanás várható jövőre

Már tavaly tudni lehetett, hogy súlyos versenyképességi problémához vezet a szén-dioxid-kvóták kereskedelmében részt vevő hazai vállalatok számára, amikor az Európai Bizottság 10,8 százalékkal csökkentette a cégek számára díjtalanul szétosztható keret nagyságát a 2008-2012-es időszakra. Az új EU-tagállamok, köztük Magyarország nagyvállalatait is hátrányosan érintette, hogy a bizottság módszertana következtében a régió országai kedvezőtlenebb körülmények közé kerültek, mint egyes régi tagországok, amelyek közül Görögország, Portugália, Spanyol- és Írország növelheti az 1990-ben megállapított bázishoz viszonyított szén-dioxid-kibocsátását.

© sxc.hu

Magyarország a 2008-2012-es időszakra 30,6 millió egységet tartalmazó kiosztási tervet nyújtott be az Európai Bizottságnak, amit az nem fogadott el és Magyarország szén-dioxid kibocsátási egységét 26,9 millióra csökkentette. Emiatt vélhetően számos magyar vállalatnak nincs elég kvótája, külföldről lesznek kénytelenek vásárolni – ismertette a várható helyzetet Tóth György, a szén-dioxid kereskedelemben részt vevő cégeket is hitelesítő AIB-Vincotte szakértője. Tóth a hvg.hu-nak elmondta: idehaza jelenleg nagyjából 230 vállalatnak kellett engedélyt szereznie üvegházhatású gázok kibocsátására, tehát ennyi céget érinthet az EB döntése. A Vincotte szakértője elmondta: az általuk hitelesített vállalatok közül tavaly még többségben voltak azok a cégek, amelyek kvótát adtak el, de a kedvezőtlen EB-döntés miatt a jövőben várhatóan ők lesznek kisebbségben.

Az érintett vállalatok tevékenységi köre nagyon változatos, az energiatermelőkön keresztül az ásványianyag-iparon át egészen a papírgyártás területéig terjedhet a kör, de a kvótahiány a leginkább az energiaipari ágazatot sújtja – magyarázta a Vincotte szakértője. Ezt megerősítette a hvg.hu-nak Mártha Imre, az MVM Villamosenergia Kereskedelmi Zrt. vezérigazgatója is. Szerinte az érintett erőművek havonta vagy negyedévente külföldről kénytelenek vásárolni szén-dioxid kibocsátási kvótát.

A csökkentett kvóta – 23 eurós/tonna, azaz kifejezetten alacsony árral számolva is – legalább 30 milliárd forintos többletköltségeket jelent a vállalatoknak – mondta Mártha. Mindezt pedig a fogyasztók is érzékelik majd. „Ez a többletköltség részben már benne van a mai fogyasztói árban is, de a kvótahiány hatását 2009-ben érzékelik majd a fogyasztók” – tette hozzá. Mártha emlékeztetett rá, hogy a kormány bíróságon támadta meg az Európai Bizottság döntését, de mivel az nem halasztó hatályú, ezért hatályba lépett.

Brüsszel környezetvédelmi szempontból jogos, de a piaci hatások miatt vitatott klímastratégiája mindemellett Európa energiaellátásában is komoly gondot okozhat. A szolgáltatók ugyanis inkább nem építik meg azokat az erőműveket, amelyek szén-dioxid kibocsátását nem tudnák leszorítani a megengedett határértékek alá. Csak Németországban négy széntüzelésű erőmű építésének megkezdését fújták le a közelmúltban. A beruházók úgy vélik, a többletkibocsátásért fizetendő díj miatt nem éri meg erőművet építeni.

Az Európai Bizottság ugyanakkor kénytelen szigorítani a szén-dioxid kereskedelem szabályait, mivel az eddigi ingyenes kvótacsere a kibocsátás növekedéséhez vezetett. Az új elképzelés szerint 2013-tól aukciókon értékesítenék a kvótákat, amelyekért minden erőműnek fizetnie kellene.