Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az illeték mértékét kifogásoló ügyvéd szerint Magyarországra is vonatkozik az unió nemrég módosított irányelve, amely a cégek tőkeváltozás-bejegyzésével kapcsolatos állami illetékekről szól. E szerint ha az állam ilyen illetéket szed be, akkor az főszabályként "tőkeilleték" lehet, ami nem haladhatja meg a jegyzett tőke egy százalékát. Nálunk azonban nem e szerint számláznak, hanem a bejegyzésért a cégbíróságok egy magyar törvény által meghatározott, fix összegű "eljárási illetéket" kérnek. Ez a nagyobb cégeknek kedvező, a kis tőkéjű társaságok azonban rosszabbul járnak. Amennyiben a bíróság e jogértelmezést fogadná el, akkor akár az összes olyan cégnek visszajárhat pénz, amely 2004 májusi uniós csatlakozásunk óta a téves jogértelmezés miatt többet fizetett.
A PM álláspontja szerint Magyarországon nincs tőkeilleték, csak eljárási illeték, amit viszont nem az uniós, hanem a hazai törvények szabályoznak. A pénzügyi tárca szerint a magyar "eljárási illeték" a költségekhez "igazodik", amely részben vagy egészben fedezi az "eljárás során átalányjelleggel felmerült becsült költségeket", de esetenként annál magasabb is lehet. A bíróságokat a központi költségvetés tartja fenn, így az illetékek is a központi költségvetésbe folynak be; az Országgyűlés az illeték mértékét "a bíróság fenntartási költségeinek figyelembevételével állapítja meg".
