Emelték az idei évi átlagos inflációra szóló előrejelzést is, 3,8 százalékra 3,1 százalékról, EU-szabvány szerint számolva. Most úgy vélik, a folyómérleghiány az idén a GDP 4,1 százaléka lesz, januárban még csak 2,2 százalékra számítottak.

Szlovákiában sajátos helyzet alakult ki: az euróövezeti tagságra való felkészülés megköti a központi bank kezét: kamatpolitikával nem fékezheti az inflációt, és így a gazdasági növekedésbe sem tud beavatkozni.

Az Európai Bizottság az áprilisban megjelent, tavaszi előrejelzésében erre az évre 7,0 százalékos, jövőre 6,2 százalékos gazdasági növekedést jósolt Szlovákiának, illetve idénre 3,8 százalékos, jövőre 3,2 százalékos átlagos inflációt. Tavaly 1,9 százalékos volt az évi átlagos infláció Szlovákiában.

Szlovákiában májusban átlagosan 0,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, és 4,0 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly májusban, EU-szabvány szerint számolva. Áprilisban 3,7 százalékos, márciusban 3,6 százalékos, tavaly májusban 1,5 százalékos volt a tizenkét havi infláció, EU-szabvány szerint.

Elemzők szerint a tizenkét havi ütem a nyáron elérheti akár a 4,5 százalékot is, utána enyhülni fog, az élelmiszerek tavalyi második félévi, hirtelen drágulása bázishatásának belépésével. Az idén március utáni inflációs adatok azonban elvileg már nem jönnek számításba Szlovákia jövő év eleji euróövezeti csatlakozásának brüsszeli megítélése szempontjából, annál is kevésbé, mert közben az EU-beli infláció és vele a referenciaérték is emelkedik.

A márciusi adatok alapján a brüsszeli bizottság május 7-én hagyta jóvá, hogy Szlovákia 2009. január 1-jén bevezesse az eurót. Szlovákia lesz az euróövezet 16-ik tagja.

Az Európai Bizottság május 29-én 17,6 százalékkal felértékelte a szlovák koronát, amelynek új sávközepe az európai átváltási mechanizmusban (ERM-II.) azóta 30,1260 korona/euró. Szlovákia 2005. november 26-án lépett be az "euró előszobáját" jelentő ERM II. átváltási rendszerbe, amelyben akkor 38,4550 koronás sávközépen kötötték a koronát az euróhoz.

Szlovákia hazai összterméke az első negyedévben 8,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az ütem lassult, de meghaladta az elemzői várakozások 8,5 százalékos felső határát is: támogatta az erős export és az év elején még nagy lakossági fogyasztás. A tavalyi utolsó negyedévben rekord ütemben bővült, 14,3 százalékkal volt nagyobb a szlovák GDP az egy évvel azelőttinél. A lassulás alapjában annak a következménye, hogy a nagy autóipari beruházások befejezésével, az autógyártás tavalyi felfutásával a bázishatás csökken.

Tavaly Szlovákiában az évi átlagos GDP-növekedés 10,4 százalékos volt – újabb rekord az önálló Szlovákia történetében – a 2006-os, 8,5 százalékos ütem után.

A Szlovák Nemzeti Bank úgy véli, hogy a korona gyors felértékelődése, rekorddöntései jelenleg elegendők az infláció elleni küzdelemre. Ennek jegyében a bank a legutóbbi kamatértekezletén, kedden sem mozdult: 4,25 százalékon hagyta alapkamatát, a kéthetes repót. Utoljára tavaly áprilisban csökkentette az alapkamatot negyed százalékponttal, azóta nem változtatott. Igaz, hiába a növekvő infláció és a vártnál jobb gazdasági növekedés, szigorításra nincs is módja: év végére el kell érnie az Európai Központi Bank kamatszintjét. Viszont elemzők szerint az enyhítési kényszer is elmúlt az utóbbi időben, mióta a piacon bizonyosra veszik, hogy az EKB a közeljövőben – talán már júliusban – negyed százalékponttal 4,25 százalékra emeli alapkamatát.