Hitelből nem nyaralunk

Üzleti turizmus

Az Ecostat felmérése szerint Magyarországon az üzleti turizmus kevéssé elterjedt forma. A cégek turisztikai megrendeléseinek alakulása alapvetően a gazdálkodásuk eredményességétől függ. A kis- és középvállalatok szerint a cégek kisebb hányada használja ki az üzleti turizmus lehetőségét, aminek hátterében finanszírozási korlátok állnak.

A magyar turistát – az idegenforgalmi iparág nagy örömére – nem zavarja a siralmas gazdasági helyzet. A közelmúltban kiadott előrejelzések – a Magyar Turizmus Zrt. (MT) és az Ecostat – számai azt mutatják, hogy a magyar lakosság körében az utazási kedv idén sem csökken. Az Ecostat és a MT Zrt. 2008 nyarára szóló prognózisa viszont optimizmusra adhat okot: ezek szerint ugyanis 2008-ban a kül- és belföldi vendégforgalom kismértékű növekedésére lehet számítani.

Idén tíz háztartásból több mint négy tervez nyaralást, aminek közel háromnegyede (73 százaléka) belföldön lesz. Az átlag magyar utazó idén nyaralását többnyire maga szervezi, július-augusztusban utazik, valamilyen nagyobb településen él, átlagos vagy átlag fölötti keresetű és a nyaralásra átlagosan várhatóan 162 ezer forintot fog elkölteni. Úti célja a Balaton, ahová egy hétre harmadmagával és többnyire személygépkocsival utazik. Túlnyomórészt szórakozni és pihenni akar. (A MT Zrt. felmérése szerint az utazási kedv az iskolai végzettséggel és a jövedelemmel párhuzamosan nő, illetve a nagyobb településeken élők és a fiatalabb korosztályok is az átlagnál szívesebben utaznak.)

Üdülésre tervezett kiadások (Ft/fő) Forrás: Ecostat

A nyaralásra szánt összegeket tekintve nem látszik, hogy az előző évek megszorításai, illetve a kedvezőtlen gazdasági klíma túlzottan visszafogná idén a költekezést: az Ecostat legutóbbi Turizmusbarométere szerint az üdülésre fordítani kívánt összeg 300 ezer és 1,6 millió forint között mozog. Az idei nyaralásra szánt 162 ezer forintos átlagösszeg ugyanakkor meghaladja az előző két évben mért értéket, és bár még nem éri el a 2005 második félévében mért 199 ezer forintos szintet, ismét javuló tendenciát mutat. 

A Balaton idén jobb lesz Horvátországnál

A megszorítások hatása a külföldi utazásokon is csak mérsékelten érződött. Az Ecostat adatai szerint tavaly az erős forint a külföldi utazásokat is ösztönözte: 2007-ben 577 milliárd forintot költöttek külföldön, ami 20 százalékkal volt több, mint az azt megelőző évben. Idén is elképzelhető, hogy a külföldi utazásoknak nagyobb vonzerőt ad az egyre erősebb forint, bár a MT Zrt. 2008-ra készített nyári utazási tervekről szóló előrejelzése inkább a belföldi utak dominanciáját valószínűsíti. Felmérésük szerint a „magyar tengerhez” idén lényegesen több utazást terveznek, mint a legnépszerűbb külföldi célországba, Horvátországba.

A külföldi célországok közül egyébként a legnépszerűbbek között Horvátország (17,8 százalék), Olaszország (15,2 százalék), Románia (13,9 százalék) és Ausztria (6,8 százalék) szerepel, Európán kívül pedig a leggyakrabban felkeresett célország Egyiptom és Tunézia. Simon András, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének (MUISZ) szóvivője a hvg.hu kérdésére válaszolva emellett úgy nyilatkozott, hogy a gyenge dollár miatt az amerikai bevásárlóutak is kezdenek megjelenni.

Az utazási hitelek népszerűsége

A felmérésekből kiderül, hogy a magyar lakosság következő időszakra tervezett nyaralásaiban az anyagi okok komoly meghatározó tényezőként jelennek meg; az Ecostat szerint például fél év alatt 53-ról 59 százalékra nőtt azoknak a családoknak a száma, amelyek egyáltalán nem terveznek utazást az elkövetkezendő egy évben. Ha ezt összevetjük azzal a korábbi felmérésekben szereplő információval, miszerint tavaly a lakosság korábbi fogyasztási színvonalát hitellel tartotta fenn (a fogyasztási hitelek állománya több mint 35 százalékkal nőtt 2007 második félévében), gondolhatnánk, hogy ez alól az utazás sem kivétel. Bár az Ecostat legutóbbi konjunktúraindexe szerint a megkérdezett háztartások közül a legtöbben a következő évre tervezett nagyobb kiadások közt a belföldi utazást említették (39 százalék), ennek hitelből való finanszírozása továbbra sem jellemző. A tavalyi mérsékelt érdeklődéshez képest lényegi változást nem tapasztaltak Simon András, a MUISZ szóvivője szerint sem. Az Ecostat felmérései szerint hitelt a magyar lakosság leginkább lakás, autó és tartós fogyasztási cikkek megvásárlására vesz fel. Az utazásra felvett hitelek aránya elenyésző. Jellemző viszont a belföldi nyaralásokra, hogy az utazók leginkább az üdülési csekkjeiket szeretnék itthon beváltani.

Külföldiek

A külföldiek szemszögéből a gyenge dollár miatt Észak-Amerika valószínűleg Magyarországnál kedveltebb célpontnak ígérkezik, de az előrejelzések szerint a szomszédos országokból érkező turistákra számíthatunk. Tavaly ugyanis jelentős növekedést mutatott a román, cseh, szlovák, lengyel és ukrán vendégforgalom, amelyek mind kétszámjegyű növekedést értek el. Ezzel szemben az Ecostat felmérése azt mutatja, hogy a fejlett országokból érkezők száma összességében stagnál, és idén esetenként kissé csökkenhet is.

A szállodák és szálláshely-szolgáltató vállalatok szerint a következő fél évben Magyarországra a vendégek főleg szabadidő eltöltése céljából érkeznek, ezen belül is leginkább az egészségturizmus miatt jönnek ide, illetve kongresszusokon és konferenciákon vesznek részt.