Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Az idei költségvetésben szereplő, literenként 2 pennys emelést már áprilisban végre kellett volna hajtani, de a magas üzemanyagárak miatt ezt a kormány októberre halasztotta.
Gordon Brown miniszterelnök azonban, aki csütörtökön az alsóházi bizottságok elnökei alkotta parlamenti különbizottság félévente esedékes meghallgatásán válaszolt a képviselői kérdésekre, azt mondta: nem akar jóslatokba bocsátkozni, mert a döntés a pénzügyminiszterre tartozik, de a kormány a következő hetekben "nagyon-nagyon gondosan tanulmányozni fogja" az októberi illetékemelés ügyét.
A brit közúti fuvarozók - akik éppen a héten tartottak minden eddiginél nagyobb tiltakozó demonstrációt Londonban és a fővárosba bevezető autópályákon - mindazonáltal az illetékemelés jegelésénél most már jóval többet akarnak elérni. Fő követelésük az, hogy a kormány a dízelüzemanyagból literenként 25 penny adó-visszatérítésben részesítse a közhasznú szállítási feladatokat ellátó vállalkozókat.
Ezt szerintük egyebek mellett az is indokolja, hogy a szakma behozhatatlan versenyhátrányban van a külföldi konkurenciával szemben.
A kamionosok érvei között szerepel, hogy a kelet-európai versenytársak jóval olcsóbb üzemanyaggal teletankolt teherautókkal kelnek át a kontinensről, és anélkül teljesítenek nagy-britanniai szállítási megbízatásokat, hogy a drága brit dízelből vásárolniuk kellene.
Nagy-Britanniában a nagy adótartalom miatt a legdrágább az üzemanyag az Európai Unión belül. A benzin és a gázolaj literenkénti kiskereskedelmi ára már rég és jóval túlhaladta a korábban elképzelhetetlen szintnek tartott egy fontot; a dízelolaj literje jelenleg átlagosan 1,32 font (csaknem 400 forint).
A minapi kamionos tiltakozás szervezői szerint egy átlagos nyergesvontató heti üzemanyagköltsége most már eléri az ezer fontot (300 ezer forint), ami miatt kis és közepes fuvarozó cégek százai mennek tönkre.
