Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Az osztrák, részben állami tulajdonban lévő OMV – amelynek 20,2 százalékos részesedése van a Molban – a magyar olajtársaság közgyűlését követően, május 19-én jelentette be, hogy keresetet nyújt be a Mol áprilisi közgyűlésén hozott összes határozat ellen, a szavazás jogszerűtlenségére hivatkozva.
Az OMV keresetében lényegében három kifogás szerepel: az OMV álláspontja szerint a közgyűlési határozatokat olyan részvényesek – köztük a Magnolia, az OTP, az ING Bank, az MFB Invest, a BNP Paribas és a CEZ – szavazatával fogadták el, amely részvényesek nem szavazhattak volna a Mol éves rendes közgyűlésén.
Az OMV álláspontja szerint ugyanis ezek a részvényesek valójában a Mol saját részvényeivel szavaztak, így az OMV azt is kéri a bíróságtól megállapítani, hogy a Magnoliánál, az OTP-nél, az MFB Investnél, az ING Banknál, a BNP Paribas-nál és a CEZ-nél lévő Mol-részvények valójában sajátrészvényeknek tekintendők. A saját részvények pedig sem szavazati joggal nem járnak, sem osztalékra nem jogosítanak.
A Mol időközben bejelentette, hogy visszahívja az OTP Banknak és az MFB Invest Zrt.-nek kölcsönadott Mol részvényeket, amelyek így még az osztalékfizetés megfeleltetési napja előtt visszakerülnek a magyar olajcéghez. Az OTP Banknak korábban a Mol 8 millió 757 ezer 362, az MFB Invest Zrt.-nek 4 millió 513 ezer 271 részvényt adott kölcsön.
Az OMV a keresetében különleges könyvvizsgáló bírósági kinevezését is kezdeményezte, akinek az lenne a megbízatása, hogy megvizsgálja és véleményezze a Mol és a beadványban felsorolt részvényesek között született megállapodásokat.
