szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A Monetáris Tanács legutóbbi, kamatdöntő ülésén a tagok közül hatan támogatták az alapkamat 8,5 százalékos szinten tartását, és négyen, köztük a jegybankelnök szavaztak 25 bázispontos emelésére.

A június 23-i ülésen változatlan alapkamatra voksolt Bánfi Tamás, Bihari Péter, Csáki Csaba, Hardy Ilona, Király Júlia, és Neményi Judit. Az alapkamat 8,75 százalékra történő emelését a Simor Andráson kívül Karvalits Ferenc, Kopits György és Oblath Gábor támogatta.

A kamatdöntő-ülés pénteken közzétett jegyzőkönyve szerint a tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a kamatszint tartása esetén a döntés kommunikációja nagyobb kihívást jelent az előzetes piaci várakozásokra tekintettel. (A piac túlnyomó többsége az alapkamat további emelésére számított.)

Miközben többen sürgették a kamatemelési ciklus lassítását, a tanács továbbra is szükségesnek látja a szigorú monetáris kondíciók fenntartását, és kész megtenni a szükséges lépéseket, amennyiben az inflációs cél elérése veszélybe kerül.

A tanácstagok megítélése szerint a legfontosabb monetáris politikai kihívást az importált infláció emelkedése miatt a jegybanki inflációs cél horgonyszerepének megerősítése jelenti. A jegybanki alapkamat elmúlt két hónapban végrehajtott emelése és a monetáris kondíciók szigorodása elősegítheti az inflációs célok teljesítését.

Ennek kapcsán egyes tanácstagok arra figyelmeztettek, hogy a monetáris politikának az 5-8 negyedéves horizonton várható inflációs folyamatokra kell reagálnia, és a kilátások nem változtak érdemben május óta. Elhangzott ugyanakkor olyan vélemény is, hogy az eddigi kamatlépéseket csak az egyértelmű dezinflációs eredmények elérése után lehet sikerként elkönyvelni.

A Monetáris Tanács tagjai egyetértettek abban, hogy az inflációs pályát nagymértékű bizonytalanság övezi, és a növekedési kilátások továbbra sem javultak érdemben. Megoszlott ugyanakkor a tanácstagok véleménye a makrogazdasági kereslet visszaesésének dezinflációs hatásáról.

Többen azt hangsúlyozták, hogy a keresletszűkítés inflációcsökkentő hatása csak fokozatosan bontakozhat ki. Egyes tanácstagok azonban ehhez hozzátették, hogy a potenciálistól elmaradó növekedésre utaló jelek egyelőre közvetetten sem érzékelhetőek a kapacitás-kihasználtság mutatói, illetve a munkaerő-piaci statisztikák alapján.

Több tag arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetközi nyersanyagárak további emelkedése és a globális inflációs nyomás erősödése miatt megtorpanhat a dezinfláció, ami a középtávú inflációs kilátásokat is veszélyezteti. Más tagok azonban úgy értékelték, hogy a jelenlegi helyzetben a fundamentális okokra visszavezethető nyersanyagpiaci áremelkedést a spekuláció is erősítette. Ennek következtében célszerű figyelmen kívül hagyni a magas áringadozást, illetve az átmeneti túllövéseket, és a nyersanyagárak előrejelzésre gyakorolt hatását elégséges az inflációs jelentések frissítésekor, negyedévente átvezetni. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a nyersanyagár-emelkedésre másképp kell reagálnia az olyan országok jegybankjainak, ahol a belföldi kereslet a magyarországihoz hasonlóan nyomott.

A tanácstagok egyetértettek abban, hogy a belföldi inflációs kilátásokat alapvetően befolyásoló ár- és bértendenciákat nagyfokú bizonytalanság övezi. Kedvező jelnek minősíthető, hogy a legfrissebb adatok alapján a piaci szolgáltatások inflációja a korábbi várakozásokhoz képest alacsonyabb volt.

A teljes fogyasztói árindexet figyelembe véve azonban még nem értékelhetőek egyértelműen pozitívan az inflációs folyamatok. A legutolsó béradatok kapcsán több tanácstag azt hangsúlyozta, hogy a fehéredés által kevésbé érintett, és ezért a bérek dinamikáját valószínűleg jobban tükröző 250 főnél többet foglalkozató vállalatoknál határozottan mérséklődött a bérnövekedési ütem. Egyes tanácstagok azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy a gyors bérnövekedés továbbra sincs összhangban a gazdaság gyenge teljesítményével, különösen a kis- és középvállalati szektorban. Mindez strukturális problémákra utalhat, illetve a megfelelő képzettségű munkaerő-tartalékok hiányára. A béralakulás kapcsán elhangzott olyan hozzászólás is, hogy a fehéredés hatása keresleti oldalról ugyan nem jelentkezik, de költségoldalról növelheti az inflációs nyomást.

A tanácstagok úgy értékelték, hogy a kockázati étvágy csökkenése miatt a forinteszközöktől elvárt kockázati felárak ismét emelkedtek. Többen arra figyelmeztettek, hogy a globális inflációs nyomásra reagálva a nagy jegybankok egyre szigorúbb hangvételű kommunikációt folytatnak, ami a forint hozamgörbe emelkedéséhez is hozzájárult. Egyes tanácstagok úgy értékelték, hogy az árfolyam- és hozamalakulást spekulációs pénzmozgások is befolyásolhatták az elmúlt időszakban. Elhangzott olyan vélemény is, hogy az inflációs félelmektől vezérelve az ázsiai és dél-amerikai feltörekvő országok jegybankjainak egyre nagyobb hányada szigorított érdemben a monetáris kondíciókon.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Gazdaság

Simor: biztos többség szavazott a 25 bázispontos kamatemelésre

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal, 8,25 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot hétfői ülésén. Biztos többség szavazott a 25 bázispontos kamatemelésre – jelentette ki Simor András, az Magyar Nemzeti Bank elnöke. Nem okozott meglepetést a kamatemelés az elemzők szerint, akik nem zárták ki egy újabb, 25 bázispontos emelés lehetőségét májusban.

MTI Gazdaság

Simor: az erős forint 250 milliárd megtakarítást hozott

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a jegybanki alapkamat emelése nem jár szükségszerűen együtt a költségvetés terheinek növekedésével, a forint erősödése pedig mintegy 250 milliárd forinttal csökkentette az államadósságot.

MTI Gazdaság

Simor: kevesen fizetünk sok adót

Simor András jegybankelnök szerint az ország jelenlegi egyik legnagyobb gondját a konvergenciafolyamat terén az jelenti, hogy igen alacsony a foglalkoztatási ráta, másrészt a termékpiacok liberalizációját még nem sikerült megvalósítani, egyes estekben erőteljes a piaci monopóliumok hatása.

MTI Gazdaság

Simor: súlyos kockázatokkal terhelt az inflációs cél

A jegybankot március óta az késztette egy százalékpontos kamatemelésre, hogy a bérinfláció és a növekvő energiaárak folyamatosan beépülnek a költségekbe - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az Országgyűlés költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának keddi ülésén.

MTI Gazdaság

Simor: nem kell kapkodni az euróval

A jegybank elnöke szerint az lenne a legkockázatosabb, ha Magyarország olyan pillanatban csatlakozna az euróövezethez, amikor a költségvetés „nincs tartósan rendben”. Simor András erről Salgótarjánban beszélt.

MTI Gazdaság

Simor: továbbra is szigorú monetáris kondíciókat érvényesít az MNB

A Monetáris Tanács biztos többséggel szavazta meg a 0,25 százalékpontos kamatemelést – mondta Simor András, a jegybank elnöke. Továbbra is szigorú monetáris kondíciókat érvényesít a Monetáris Tanács annak érdekében, hogy a 3 százalékos inflációs cél megvalósuljon 2010-re – tette hozzá.

MTI Gazdaság

Simor: nem adtuk fel a 3 százalékos inflációs célt

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem adta fel 2009-re a 3 százalékos inflációs célt, noha a leírt inflációs alappálya szerint jövőre 4,2 százalék lehet az éves infláció, 2010-ben pedig 3 százalék, miközben jelentős felfelé mutató kockázatok jelentkeznek - felelte Simor András.

MTI Gazdaság

A Mercedes is erősíti a forintot

Simor András, a jegybank elnöke szerint a magyar vállalkozóknak, akik eddig magasabb inflációs környezetben működtek meg kell szokniuk, hogy a dezinflációnak költségei vannak.

Az Apple lecserélte az Intelt, mert méretre és feladatra készülnek az új chipek

Az Apple lecserélte az Intelt, mert méretre és feladatra készülnek az új chipek

A teljes utcai világítást környezet-, alvás- és rovarbarátra cserélik Bécsben

A teljes utcai világítást környezet-, alvás- és rovarbarátra cserélik Bécsben

Benyújtja a lemondását az olasz miniszterelnök

Benyújtja a lemondását az olasz miniszterelnök