Az Európai Parlament a Bizottság utóbbi években kiadott számos, adócsalással kapcsolatos közleményére reagál Sharon Bowles (liberális, brit) véleményadó jelentésével, amely elsősorban az adócsalás elleni küzdelem fokozására irányuló koordinált stratégiával foglalkozik. A szöveget a képviselők kedden, 391 igen, 93 nem, 178 tartózkodó vokssal fogadták el. Az adócsalásnak betudható, teljes (közvetlen és közvetett) adóveszteség a becslések szerint éves szinten 200-250 milliárd euró az EU-ban. Ez az unió GDP-jének 2–2,25 százaléka.

„Az adócsalás súlyos következményekkel jár a nemzeti költségvetésekre és az Európai Unió forrásrendszerére, az ésszerű és átlátható adózás elvének megsértéseit eredményezi”, és torzítja a versenyt. Ráadásul „a tisztességes vállalkozások versenyhátrányt szenvednek az adócsalás miatt, és az adóbevétel kiesését végső soron az európai adófizetők kompenzálják más adók formájában” – fogalmaz az EP jelentésében.

A képviselők szerint az EU adócsalással kapcsolatos stratégiájának fő célja az adóbevételek adócsalás miatti veszteségeinek kezelése. Az EP „felhívja a tagállamok figyelmét, hogy vegyék végre komolyan az adócsalás elleni harcot”.

A képviselők úgy vélik, „továbbra is hosszú távú megoldást jelent az adócsalás elleni hatékony küzdelemben a származási elven alapuló hozzáadottérték-adó (HÉA)-rendszer létrehozása”. Eszerint a tagállamok közötti HÉA-köteles ügyleteket a származási országban adóztatnák a nulla kulcs alkalmazása helyett. A jelentés „emlékeztet arra, hogy a feketegazdaság megszüntetése csak megfelelő ösztönzések alkalmazásával valósítható meg”.

A szöveg kiemeli, hogy „a tagállamok nem küzdhetik le elszigetelten a határokon átnyúló adócsalást”, és hogy „az összes tagállam adóbevételeinek a belső piaccal kapcsolatos védelme érdekében a tagállamoknak hasonló intézkedéseket kell hozniuk a csalók ellen, függetlenül attól, hogy hol következett be a bevételkiesés”. A képviselők ilyen együttműködés kialakítására várnak javaslatokat a Bizottságtól.

A jelentés szerint „az adóparadicsomok gátolhatják a lisszaboni stratégia végrehajtását, ha túlzottan lenyomják az adókulcsokat és általában a jövedelemadókat, fokozva ezáltal az adóverseny hatásait, ami gyengíti a tagállamok fiskális szuverenitását”. A képviselők szerint az adóparadicsomok megszüntetéséhez többek között a következő háromágú stratégiára van szükség: az adókikerülés elleni küzdelem, a megtakarítási irányelv hatályának bővítése, és az OECD felkérése arra, hogy tagjai révén szankcionálja a nem együttműködő adóparadicsomokat. A parlament felszólítja az uniót, „az adóparadicsomok megszüntetését tegye világszerte prioritássá”.

Becsey Zsolt (néppárti) a plenáris vitában azt mondta, nem értek egyet azzal, hogy az erősödő adóverseny szükségtelenül torzítaná a belső piacot és kikezdené a szociális modellt. „Ez azt a rögeszmét tükrözi, amelynek megszállottja minden létező adózási területen minimum adószinteket írna elő, ami viszont az inflációs hatás mellett igazságtalanságot is okozna, mert azokat sújtaná, akik egyébként államháztartásukat rendbe tették, és adót tudnak csökkenteni” - mondta. A képviselő hozzátette, a jövedéki adóval történő visszaélésnek melegágya a minimumszintek emelése, hiszen ez a feketegazdaság kiterjesztésére és a házilagos terménykészítésre ösztönöz, ami minden közösségi politikának ellentmond.

Becsey üdvözölte a hozzáadottérték-adó területén „a lassú lépések politikáját”, hozzátette viszont, hogy a mai technológiai színvonal mellett a határon átnyúló ügyletek esetében is mód lenne a rendeltetés helye szerinti áfa beszedésére a célországba történő átutalására. Ehhez szerinte javítani kell az adóhatóságok közötti együttműködést. A képviselő szólt az offshore-cégekkel kapcsolatos fellépés szükségességéről is.