A közlemény szerint az ellenőrzések 80-90 százalékában az adózók eltitkolni kívánt jövedelmüket oly módon próbálják igazolni, hogy kiadásaik fedezeteként más személy által nyújtott kölcsönt jelölnek meg. Az APEH ellenőrzési tapasztalatai szerint ezeknek a kölcsönügyleteknek a jelentős része a valóságban nem történt meg, tényleges jogügylet nem áll a háttérben, az utólag kreált megállapodás célja az adójogi következmények kijátszása. Olyan kirívó eset is előfordult, hogy a szerződésben szereplő partner nem is ismerte az adósát, vagy nem létező, illetve cselekvőképtelen személy "nyújtott" kölcsönt, de hivatkozott az adózó olyan személy segítségére is, aki a kölcsönügylet időpontjában már elhunyt.
 
A közlemény kitér arra is, hogy az adózóknak és a kölcsönszerződést esetleg szívességből aláíró másik félnek is fel kell mérnie a jogügylet, illetve a vizsgálat során tett nyilatkozatának súlyát és következményeit. A körülmények tisztázása érdekében ugyanis az adóhatóságnak széles körű eljárási lehetőségei, kötelességei vannak. A revízió megvizsgálja a kölcsönt nyújtó fél bevallásait is, és amennyiben azok nem támasztják alá a szerződésben szereplő adatokat, az érintett személlyel szemben haladéktalanul ellenőrzést rendel el az adóhatóság.

Az esetlegesen feltárt szabálytalanságok adó-, s akár büntetőjogi következményekkel is járhatnak. Bűncselekmény - többek között okirat hamisítás - alapos gyanúja esetén ugyanis az adóhatóság köteles büntető feljelentést tenni - áll a közleményben.