Trichet szerint a hét végén Párizsban tartandó csúcstalálkozón "ki fog alakulni a közös álláspont arról, hogy mi legyen az irány". Trichet egyben fontosnak tartotta, hogy az amerikai képviselőház jóváhagyja a Paulson-tervet, vagyis a Henry Paulson amerikai pénzügyminiszter által kidolgozott, és a szenátus által már jóváhagyott 700 milliárd dolláros pénzügyi mentőcsomagot. A képviselőház pénteken szavaz a csomagról, amelyről Trichet úgy vélekedett: nem tudni, hogy a pénzpiacon zajló korrekció ezzel le fog-e zárulni.

Trichet kiemelte a központi bankok közti együttműködés fontosságát, a Federal Reserve-vel kötött 240 milliárd dolláros valutacsere (swap) megállapodást. Pénteki közlés szerint az EKB 50 milliárd dollárral kívánja növelni az eurózónában a likviditást. A nemzetközi pénzügyi mentőakciók költségére vonatkozó kérdésre válaszolva Trichet elmondta, hogy azt mintegy 1000 milliárd dollárra becsüli, de – mint mondta – "ezeknek a számoknak nincsen nagy jelentőségük, hiszen, mondhatni, hogy a korrekció előtt sok milliárd dollár és euró maga is fiktív pénz volt".

Az európai kormányok szerepéről beszélt az Il Corriere della Sera című napilapban az EKB végrehajtó tanácsának tagja, Lorenzo Bini Smaghi is. Szerinte a jelenlegi pénzpiaci felfordulás közepette a kormányoknak azonnal és jelentősen be kell avatkozniuk a bankszektorba, ha szükséges, de nem amerikai mintára.

Bini Smaghi szerint az európai kormányoknak közvetlenül részesedést kell vásárolniuk a bajba jutott bankokban – ahogyan ez történt a belga Fortis esetében – s nem állami pénzügyi csomagokkal kell segíteni őket. "Nem helyes az adófizetők pénzéből támogatni azokat a bankokat, amelyek zsíros profitokra tettek szert az elmúlt években" – mondta Bini Smaghi.