Nyers Rezső hangsúlyozta, hogy a magyar bankok tőkehelyzete stabil, tőkemegfelelési és egyéb mutatóik alapján is jó helyzetben vannak. A bankok folyamatos befizetést teljesítenek az alapba, s az OBA-ban eddig összegyűlt jelentős összeg fedezetet nyújtana, ha valamely hitelintézet nem tudná visszafizetni a betéteket, ám ettől nem tartanak. A magyarországi értékhatár jóval magasabb az EU által ajánlott 20 ezer eurónál, miközben a magyar lakossági betétek több mint 90 százaléka 6 millió forintnál kisebb – mutatott rá Nyers Rezső. 

Az OBA megfelelő forrásokkal rendelkezik, több mint 60 milliárd forint áll rendelkezésre ebben az alapban - mondta Veres János. A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a magyar rendszer ráadásul előre befizetett összegeket tartalmaz, az utóbbi napokban olyan országokban volt szükség a kormányok beavatkozására, ahol a betétbiztosítási rendszer utólag befizetett összegre épül. "Magyarországon minden intézkedés, minden szervezeti- és forrásfeltétel adott ahhoz, hogy a magyar betétesek befektetéseiket biztonságban tudhassák" - szögezte le Veres János.

A bankszövetség a jelenlegi védettségi szint mellett megfelelően biztonságosnak tartja a magyar bankrendszert, s nem tart attól, hogy a magyar betétek Ausztriába vagy más országba áramolnak át, már csak azért sem, mert akik átvinnék a pénzüket, jelentős reál kamatveszteséget szenvednének el.

A betétesek motivációja erre az lehetne, hogy az elmúlt hetekben több európai ország növelte a betétek védettségét. Csupán a legutóbbi napok fejleménye, hogy a brit kormány a korábbi 35 ezerről 50 ezer fontra (15 millió forintra) emelte a garancia értékhatárát, a német kormány pedig teljes körű garanciát vállal a pénzintézetekben elhelyezett magán megtakarításokra, és az osztrák kormány is hasonló lépést tervez a kisbetétekre vonatkozóan (Ausztriában jelenleg 20 ezer euróig garantáltak a magánbetétek).

Magyarország ugyanakkor – mint Veres János pénzügyminiszter hétfőn bejelentette – a keddi luxemburgi miniszteri tanács ülése előtt kezdeményezte, hogy az EU országai egységesen lépjenek fel a világgazdasági pénzügyi válság hatásainak kivédésére, ne országonként eltérő döntéseket hozzanak.

Magyarországon az uniós előírásokkal összhangban 6 millió forintig védettek a betétek úgy, hogy 1 millió forintig a teljes betétet, az 1 millió forint feletti betétrésznek pedig a 90 százalékát fizeti ki az OBA, de betétesenként és hitelintézetenként legfeljebb 6 millió forintot. Az OBA fő feladata, hogy a tagintézeteknél elhelyezett betétek befagyása esetén 15 napon belül megkezdje a betétesek részére az alap által biztosított betétek után a kártalanítás kifizetését.

Székács Péter, az OBA ügyvezető igazgatója szerint is a jelenlegi kártalanítási értékhatár mellett megfelelő a rendelkezésre álló vagyon. Az igazgató a fedezettségi mutató 1,19 százalékos szintjét is megfelelőnek tartja. A fedezettségi mutató az alap likvid eszközállományát veti össze az alap elméleti kártalanítási kötelezettségével. Az OBA tényleges kártalanítási kötelezettsége 2007-ben 5288 milliárd forintot tett ki, amivel szemben 63,1 milliárd forintos vagyon állt. Az OBA ügyvezető igazgatója rámutatott arra az új fejleményre is, hogy a betétbiztosítási rendszer és az esetleg ahhoz csatlakozó állami garancia versenytényezővé vált, ez korábban nem volt így. A védett értékhatárról a szabályozó hatóság javaslatára az Országgyűlés dönt, válaszolta az értékhatár felemelésének szükségességét firtató kérdésre.

Az ügyvezető igazgató elmondta: az OBA időben felkészült a fióktelepek magyarországi megjelenésére és a magyar hitelintézetek határon túli letelepedésére is. Így a betétesek kártalanítását célzó megállapodást kötöttek a francia és a cseh betétbiztosítóval, és kezdeményezték ezt más országok betétbiztosítóival is. A megállapodásoknak köszönhetően, ha a partner betétbiztosító valamelyik tagintézete fizetésképtelenné válna, az OBA közreműködne a fióktelep magyar betéteseinek kártalanításában, így gyorsabbak lennének a kifizetések. (A fióktelep esetében az anyabank országának betétbiztosítási szabályai érvényesek).

Az alap által biztosított betétek aránya egyébként egyre csökken, az OBA tavalyi évről szóló jelentése szerint a csúcsnak számító 2005. évi 82,3 százalék után 2006 elejére 80,7, 2007 elejére pedig 76,8 százalékra mérséklődött. Az átrendeződés magyarázata az értékpapír, azon belül az újonnan megjelent vegyes – tőkepiaci instrumentumokkal kombinált – megtakarítási formák elterjedése. Az állam által garantált megtakarítások aránya is mérséklődött – a 2006. év eleji 1,5 százalékról 2007 elejére 0,9 százalékra. A nem biztosított megtakarítások aránya így 17,8-ról 22,3 százalékra emelkedett. A bankoknál ennél magasabb (35,2 százalék) a védelmet nem élvező megtakarítások aránya, a takarékszövetkezeteknél és hitelszövetkezeteknél kedvezőbb a helyzet (2,6 százalék).

A jelentés szerint a legnagyobb ütemben a 6 millió forint feletti betétek növekedtek, 18 százalékos növekedésük jóval meghaladta a biztosított betétállomány 11,8 százalékos bővülését. Az 1 millió forint alatti betétek 0,4 százalékkal, az 1 és 6 millió forint közötti betétosztályba tartozó betétek 5,5 százalékkal emelkedtek. A betétek koncentrációja különösen a bankoknál erősödött, ahol a betétek 66 százaléka már a legmagasabb betéti osztályba tartozik. A takarékszövetkezeteknél a betétek 76 százaléka az alsó és a középső betéti osztályba esik, tehát a betétek OBA védettsége ebben a szektorban továbbra is kedvező, bár az előző évhez képest aránya ott is csökkent.

Az egyre szűkülő állami garanciát is figyelembe véve az egy évvel korábbi 46 százalékkal szemben 2007-ben a hitelintézeti megtakarítások 40,1 százalékára terjedt ki az OBA és az állam kártalanítási, illetve garanciális kötelezettsége (ebből 39,2 százalék az alap, 0,9 százalék az állam kötelezettsége).