A régió devizái a dollár euróárfolyamának erősödésével párhuzamosan általában is erősödtek a cseh korona vezetésével, amely stabil gazdasági alapjainak köszönhetően viszonylag biztonságos befektetési eszköznek számít a térségben. 
 
Az árfolyamok erősödése viszont széles ingadozások közepette történt, az euró/forint esetében 247,20-250,50 között, mivel a nemzetközi pénzpiaci válság kapcsán számos megválaszolatlan kérdés merül fel a térségbeli országok gazdaságainak teljesítőképességét illetően. 
 
Az eurózóna keresletének csökkenése megmutatkozott például a vártnál alacsonyabb augusztusi magyar és román ipari termelési adatokon, amelyeket a nap folyamán hoztak nyilvánosságra. 
 
Az euró magához tért idei árfolyam mélypontja, a hétfőn a dollárral szemben elért 1,3443 után, és délután már 1,37 körül járt az árfolyama. Az euró erősödésének nagy lendületet adott délután a Fed bejelentése egy új eszköz bevezetéséről a bankok és vállalatok napi finanszírozásának könnyítésére. A dollárt 182,25/35 forinton jegyezték a bankközi kereskedelemben a hétfő délutáni 185,80/90 után. 
 
Az MNB hivatalos devizaárfolyamai alapján egy svájci frank 161,15 (hétfőn 160,25) forint, 100 japán jen pedig 180,84 (176,98) forint. A bankközi forintpiacon nincs nagy mozgás, az o/n kamat emelkedett kissé 8,80 százalékra az előző napi 8,60/8,70 százalékról. 
 
Az ÁKK három hónapos diszkont kincstárjegy aukcióján 9,09 százalékos átlaghozam alakult ki, 13 bázisponttal magasabb az előzőnél. Az alacsony érdeklődés miatt a kibocsátás 35 milliárd forint lett a meghirdetett 45 milliárdhoz képest. A kereskedők a hozamok alakulásával magyarázták az alacsony érdeklődést, mivel a kedden kialakult 9,09 százalékoshoz hasonló hozammal lehet 3 éves és 5 éves államkötvényekhez is jutni, így kevesebben választják a három hónapos kötvény nyújtotta alternatívát.