Mervyn King, a Bank of Englad kormányzója. Van oka, hogy a fejét fogja © AP

A Centre for Economics and Business Research (CEBR), az egyik legnagyobb független londoni gazdaságelemző ház kedden kiadott, szokatlanul éles megfogalmazású állásfoglalásában arra szólította fel a Bank of Englandet, hogy nem csütörtökön, hanem már szerdán csökkentse jelenleg 5 százalékos alapkamatát egy teljes százalékponttal.

A CEBR szerint a brit gazdaság szinte bizonyosan már recesszióban van, és a jegybank – ha nem vár a csütörtökön esedékes hivatalos kamatdöntő ülésig, hanem már szerdán bejelenti a kamatcsökkentést – demonstrálhatná a piacnak, hogy átérzi a helyzet sürgető mivoltát.

A londoni elemző központ súlyos bírálatokkal illeti a brit pénzügyi vezetést, mondván: miközben az amerikai hatóságok – függetlenül attól, hogy a 700 milliárd dolláros banki portfolió-takarítási program működőképes lesz-e – gyorsan és határozottan cselekedtek, a brit kormány „azt a benyomást kelti, hogy mindig meglepetésként érik a piaci fejlemények”.

A CEBR alig burkoltan a hozzáértés hiányát rója fel a brit pénzügyi vezetésnek, megállapítva, hogy nem a gyakorlati vagy intézményi tapasztalat a szempont a kulcsfontosságú hatóságok vezetőinek kijelölésében.

A keddi elemzés szerint Mervyn King, a Bank of England kormányzója és mindkét helyettese korábban az egyetemi és a közszolgálati szférában dolgozott, a Monetáris Tanács viszonylag ismeretlen emberekből áll, a pénzügyminisztérium operatív államtitkárát pedig más, tapasztaltabb jelöltek feje fölött átnyúlva azért választották ki, mert „ő volt a legbaloldalibb jelölt”. Nem csoda, hogy a brit pénzügyi hatóságok „öregurakból álló asztaltársaság” benyomását keltik, és nem olyan emberekét, akik értik, hogyan kell kezelni a törékeny bizalmat a pénzügyi szektorban, áll a CEBR keddi elemzésében.

A Brit Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (BCC) szintén kedden Londonban kiadott, több mint ötezer brit vállalatra kiterjedő negyedéves állapotfelmérő jelentése úgy fogalmaz, hogy kivételesen rosszak a brit gazdaság mutatói, az adatok arra utalnak, hogy a recesszió már elkezdődött Nagy-Britanniában és a visszaesés egyre súlyosabb.

A BCC szerint a növekedést fenyegető azonnali veszélyek most már kritikusabbak, mint az infláció, és az erőteljes, sürgős korrekciós lépések elmaradása hatalmas károkat okozó mély recesszió kockázatával járna.

A brit jegybanknak a kamarai szövetség szerint is haladéktalanul legalább fél százalékponttal, négy hónapon belül összesen legalább egy százalékponttal csökkentenie kell alapkamatát.

A BCC is szinte nyíltan bírálja a brit pénzügyi vezetés eddigi gyakorlatát, mondván: hiteles és átfogó cselekvési terv kell a bajba kerülő pénzintézetek megsegítésére, a jelenlegi eseti és részenkénti megoldások helyett.

A kamara szerint a mérsékelt brit recesszió most már nagy valószínűséggel elkerülhetetlen, de a legsúlyosabb következmények még enyhíthetők megfelelő gazdaságpolitikai lépésekkel, például a társasági adó csökkentésével.

Kedden folytatódott a bankok kivéreztetése a Londoni Értéktőzsdén, amelyen elterjedt az a hír, hogy három brit nagybank, a Royal Bank of Scotland, a Lloyds TSB és Barclays egyenként 15 milliárd font (4500 milliárd forint) állami tőkepótlást kért a brit pénzügyminiszterrel és a jegybank vezetőjével tartott előző napi tanácskozáson.

A találkozó tényét hivatalos helyről nem cáfolták, de a Barclays kedden kategorikusan visszautasította azt az értesülést, hogy tőkejuttatást kért volna; a másik érintett két bank nem kommentálta az erről szóló beszámolókat.

A nagybankok papírjai a londoni tőzsdén mindenesetre kedden is nagyot zuhantak. A Royal Bank of Scotland vesztesége a korai kereskedésben megközelítette a 40 százalékot – ezt a pénzintézetet a nemzetközi hitelminősítők elő nap leértékelték –, és a bank részvénye a kora délutáni forgalomban is még 18 százalék feletti mínuszban járt.

A tőzsde irányadó FTSE-100-as árfolyamindexe – amely előző nap minden idők legnagyobb pontveszteségével, 391 pontos, csaknem 8 százalékos mínuszban zárt – kedden szélsőséges ingadozással, plusz 130 pont és mínusz 40 pont között mozgott; délután éppen 50 pont nyereségben járt.

Michael Bloomberg, New York polgármestere – maga is nagybefektető üzletember –, aki kedden Gordon Brown brit miniszterelnökkel tárgyalt a Downing Streeten, a megbeszélés utáni sajtóértekezleten kijelentette: éppen ezek a rendkívüli árfolyamkilengések teszik igen nehézzé a jelenlegi válság kezelését. Hozzátette: a kilengések egyik oka az, hogy „számítógépek hozzák meg azokat a döntéseket, amelyeket a múltban emberek hoztak meg”. A New York-i városvezető szerint korábban is voltak visszaesések és bizalmi válságok, de a jelenlegihez mérhető árfolyamkilengéseket még senki nem látott.

Bloomberg szerint a mostani piaci bizalomhiány gyakorlatilag társadalmi problémává nőtt, mivel a társadalom működése az egymás iránti bizalomra, a törvényesség betartására épül. Ha a legtöbben fizetik az adójukat, akkor „el lehet kapni azt a néhányat, aki nem fizeti”, de vannak országok, amelyekben „senki nem fizet adót”, ami már megoldhatatlan probléma, fejtegette a polgármester.