Délután fél ötkor 252,70/80 forint volt az euró árfolyama a keddi 249,70/85 forint után - ez a forint 1,2 százalékos gyengülését jelenti. A nap során voltak üzletek 251 forint alatt is, de volt pillanat, amikor az euró/forint árfolyam megközelítette a 255 forintot. Hasonlóan szélsőséges volt a nemzetközi piacok alakulása, mind a devizapiacokon, mind a tőzsdéken hatalmas bakugrásokkal alakulnak az árfolyamok, egy hír, egy bejelentés nyomán hirtelen változásokra kerül sor. Egy-két nap alatt olyan pályákat írnak le a jegyzések, mint máskor hónapok, sőt évek alatt; történelmi csúcsokat dönt az árfolyamok változásának mértékét jelző volatilitási index.

A forint a dollárral szemben is gyengült. Az amerikai deviza árfolyama 184,85/185,00 forint a keddi 182,25/35 forint után. Ezen a piacon 183 és 187 forint közötti sávban alakultak a jegyzések. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai alapján egy svájci frank 163,27 (kedden 161,15) forint, 100 japán jen pedig 185,39 (kedden 180,84) forintot ért délben. A bankközi forintpiacon a likviditásbőség az O/N kamatok csökkenését eredményezte: az O/N kamat szintje 8,00/10 százalékra mérséklődött.

Az állampapírok másodpiacán alacsony forgalom volt, ingadozó jegyzések mellett erőteljes hozamemelkedésre került sor. Az államkötvények hozamai 30-40 bázisponttal kerültek magasabbra - ugyanakkor ezek az értékek jobbára csak ajánlatok, mert valódi üzletkötésekre alig-alig került sor. A piaci viszonyok alakulása miatt az ÁKK az eddigi 30 bázispontról 50 bázispontra szélesítette a kötelező jegyzések alkalmával megadható kamatrést, de lépése - bár reálisabbá tette az ajánlatokat - nem tudta jelentősen ösztönözni a forgalmat.

Ami az irányadó állampapírok hozamait illeti, a hároméves 2011/C hozama 10,40 százalék, az ötéves 2012/C hozama 10,30 százalék, a tíz éves 2019/A hozama pedig 9,10 százalék volt. A kereskedők érdeklődve várják a tízéves államkötvény csütörtöki aukcióját; nagy kérdés, mekkora érdeklődés, milyen hozamajánlatok jelennek majd meg. A kereskedők még egy érdekes jelenségre hívták fel a figyelmet. Míg az államkötvények hozama egyre magasabbra jut, lényegesen szerényebb mértékű ugyanannál a papírnál a swap-hozam emelkedés. Példaként a 10 éves államkötvényt hozták fel, amelynek már 9,10 százalékra emelkedett a hozama, míg a származékos swap-hozam - jóval kisebb emelkedéssel - csak 7,40 százaléknál tart.

Úgy vélik, az egyre inkább kiszáradó piacon a nagy játékosok összehangolt, piacidegen magatartása okozza az eltérést; hasonló folyamatokat lehetett megfigyelni akkor is, amikor a forint jelentős árfolyammozgását nem követte - a piaci összefüggések szerint logikus - hozamváltozás. A most látható folyamat azért okoz nehézségeket a kötvénytulajdonosoknak, mert éppen swap-ügyletekkel tudnák fedezni esetleges kötvénypiaci veszteségeiket.