Az MNB megítélése szerint a hazai bankrendszer tőkeerős, az országban nincsenek úgynevezett „mérgezett” értékpapírok, ha azonban szükségessé válik, a jegybank a pénzügyi rendszer biztonságos működése érdekében megtesz mindent. Király Júlia elmondta, a magyar bankrendszer – az előző évek nyereséges működésének köszönhetően – jelentős tőketartalékai vannak, így a bankok „sokkellenálló” képessége erős, megfelelő likviditás jellemzi a forintpiacot is, és nincs jele annak sem, hogy a magyar bankok devizaműveleteinél romlana a likviditás. Ezzel együtt Király Júlia felhívta a figyelmet arra, mivel a nemzetközi pénzügyi rendszert bizalmi válság sújtja.

Kedvezőnek nevezte, hogy az európai hatóságok készek minden olyan típusú intézkedést meghozni, ami helyreállítja a kereskedelmi bankok egymás közötti és a befektetők piaccal szembeni bizalmát. Ennek köszönhető, hogy az unió pénzügyminiszterei döntést hoztak a betétesek védelméről, az egyes tagállamok készek 50 ezer euróig garantálni a banki betétek kifizetését.

A Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint egyúttal a hitelválság miatt bekövetkezett bizalomvesztés következtében nőnek a magyarországi bankok forrásköltségei, ez később megemelheti hitelkamataikat, a hitelezés szűkülhet, ami végül is a gazdasági növekedés ütemének csökkenését eredményezheti.

Az ország számára további kockázatot jelenthet, hogy a Magyarországon kibocsátott forinteszközök, például az állampapírok kamatfelára megemelkedhet a nemzetközi pénzpiacon tapasztalható bizalmatlanság miatt. A jegybank alelnöke szerint a magyar bankrendszert továbbra is az jellemzi majd, hogy a kockázatalapú verseny magas szinten stabilizálódik, ami azt jelenti, hogy újabb ügyfelek megszerzése érdekében megtartják korábbi kockázatos termékeiket.

Király Júlia arra is felhívta a figyelmet, hogy a hitelezésben az egyes áru-, illetve lakásvásárlások során továbbra is alacsony önrészt kérnek a kereskedelmi bankok, egyúttal komoly ügynökhálózatot építettek ki a hitelnyújtás növelésére. A jegybank alelnöke szerint ezek a gyakran nem megfelelő képesítésű ügynökök is hozzájárulhatnak az egyes ügyfelek túlzott eladósodásához, illetve ahhoz, hogy a gyengébb hitelképességű ügyfelek is a bankok partnerei közé kerülnek.

A bankrendszer, illetve a pénzügyi piac ilyen kockázatos termékei közé sorolhatóak például a unit-linked biztosítások, amelyek esetében a hosszú távra szóló életbiztosításokat különböző befektetési alapok konstrukcióival párosítják. Ezek a befektetési alapok gyakran a nemzetközi tőkepiacon ruházzák be a felhalmozott megtakarításokat, nemegyszer kockázatos értékpapírokat vásárolva, így az életbiztosítást kötő ügyfél esetenként nem tudja átlátni, milyen értékpapírba fektették be pénzét – fejtette ki Király Júlia.

Egy további kockázatra is felhívta a figyelmet az alelnök. A magyarországi hitelintézetek jelentős mértékben külföldről szerzik be forrásaikat, amelyeknek a költsége év eleje óta jelentősen megemelkedett, a források futamideje viszont nagymértékben rövidült. A likviditási helyzet romlott, mivel kisebb időtartamra szóló források nagyobb költséget eredményeznek a magyarországi kereskedelmi bankoknak.

A magyar bankrendszer stabilitását erősíti az, hogy anyabankjaik tőkehelyzete kiegyensúlyozott, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy a magyarországi leány-hitelintézetek forrásellátása biztosított maradjon. Király Júlia szerint nincs fundamentális oka, hogy az OTP Bank részvényeinek árfolyama csökken. Az OTP egész Kelet-Európában meghatározó pénzintézetnek számít, nincsenek likviditási gondjai, „ha nem lennék a jegybank alelnöke, most OTP-részvény vásárlásába fognék” – mondta Király Júlia.