A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1150,08 pontos, 7,11 százalékos csökkenéssel, 15 014,52 ponton zárt csütörtökön. A vezető részvények közül a Mol árfolyama 3,81 százalékkal 12 505 forintra csökkent, az OTP részvények ára 14,33 százalékkal 3855 forintra esett. A forint 249 euróárfolyamig is erősödött csütörtökön, majd a nap végén bezuhant, délután öt óra körül 257 forintig jutott az euró árfolyama a budapesti devizapiacon.

A tőke- és pénzpiacok reagálása alapján úgy látszik, a fejlett piacok jegybankjainak összehangolt kamatcsökkentési akciója és az egymást követő bejelentések, amelyekben a kormányok garantálják a banki betéteket, köztük a magyar kormány is, az első reakciók ellenére pozitívan hatnak. Magyarországon külön erősítette az intézkedés hatását, hogy az ellenzéki pártok támogatják a kormány döntését a befektetésvédelmi alap nyújtotta garancia növelésére, és hozzájárultak a házszabálytól eltérő tárgyalásához, vagyis akár egy héten belül megszülethet az új jogszabály.

Amerikában kiszivárgott, hogy készpénzes részvényfelvásárlással részleges bankállamosítási elképzelés is felmerült az amerikai pénzügyminisztériumban a 700 milliárd dolláros pénzügyi mentőprogram keretében. A The New York Times című lap szerint ez új fordulat, mert a program keretében eddig arról volt szó, hogy elsősorban befagyott követeléseket és nehezen értékesíthető értékpapírokat venne a kormány. A japán központi bank (BoJ) csütörtökön mintegy 30 milliárd euró értékben (4000 milliárd jen) nyújtott rövid távú hiteleket a kereskedelmi bankoknak, hogy javítsa a piaci likviditást.

Ugyanakkor számos olyan jelzés is van a világban és Magyarországon is, ami arra utal a válságnak még nincs vége, s valósak a félelmek, hogy a pénzpiaci megrázkódtatások a reálgazdaságban is lassító hatással lesznek. Ilyen jel például Magyarországon az állampapírpiac pangása, de többen a csütörtökön közzétett külkereskedelmi adatokból is ezt a következtetést vonták le. Öt és fél éve először csökkent az egy évvel ezelőttihez képest az export és az import értéke is. Ugyancsak ezt az érzést erősítheti az, hogy a magyar pénzügyminiszter az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) csütörtöki ülésén bejelentette: a jövő évi költségvetés tervezetét megalapozó makropálya számait módosítani kell. Ebből a tanács más tagjai azt a következtetést vonták le, hogy a kormánynak a költségvetési tervezetet is meg kell változtatnia.

A nemzetközi pénzügyi válság Magyarországot érintő hatásainak enyhítésére szolgáló konkrét intézkedések bemutatására és megvitatására Gyurcsány Ferenc miniszterelnök megbeszélésre hívta a parlamenti pártok frakcióvezetőit, az Országgyűlés érintett bizottságának elnökeit, valamint a pénzügyi-gazdasági szféra meghatározó érdekképviseleteinek vezetőit.