A londoni City bankpalotái. Bizalomépítés kéne nekünk is © lonpics.com

Ralph Sueppel, a BlueCrest Capital Management londoni befektetési társaság globális feltörekvő piaci főközgazdásza pénteken azt mondta: múltbeli példák mutatják, hogy a forint védelmében végrehajtott monetáris szigorítás a szándékolttal ellenkező hatást is kiválthat: „A kamatemelés nem lenne jó ötlet, jelenleg erre korlátozott is az esély" – mondta.

A magyar jegybank Monetáris Tanácsának múlt hét eleji, a kamatszintet változatlanul hagyó ülése után Sueppel azt mondta: a magyar pénzügypolitika elsődleges meghatározó tényezője az euróövezeti üzleti ciklus hanyatlása, és a pénzügyi szektorra nehezedő, növekvő nyomás. Ennek alapján az a valószínű, hogy az MNB-kamatcsökkentés mértéke a következő 12 hónapban akár 2-3 százalékpont is lehet.

Christian Keller, a Barclays Capital londoni befektetési bankcsoport közép-európai közgazdásza pénteken szintén azt mondta, hogy az MNB-kamatemelés nem segítene, a jelenlegi helyzetre inkább az jellemző, hogy a magyar jegybank egyelőre nem tud kamatot csökkenteni, jóllehet a pénzügypolitikai enyhítés, tisztán ciklikus makrogazdasági meggondolásokból, indokolt lenne. Az esetleges kamatemelés ráadásul lassuló inflációs környezetben történne. A jelenlegi helyzetben a piac egyébként sem a hozamelőnyt keresi, vagyis még további negyed vagy fél százalékpontnyi kamattöbblet nem lenne hatásos. Keller szerint most nem kamatemelésre van szükség, hanem bizalomerősítő intézkedésekre, olyanokra, amelyeket a kormány éppen tesz is például a kötvénypiac támogatásával.

A szakértő szerint ugyanakkor egyértelmű, hogy a forinttal történtek késleltetik a magyarországi kamatcsökkentést. Nemrég a piac még azt várta, hogy a pénzügypolitikai enyhítés még az év vége előtt elkezdődhet, azonban ez most „nyilvánvalóan lekerült a napirendről ... sőt talán 2009 első negyede is így jár”.

A BNP Paribas bankcsoport közép-európai elemzője, Michal Dybula pénteken azt mondta, hogy a térség teljesen eltérő gazdasági alapmutatókat produkáló országainak, Magyarországnak, Szlovákiának, Csehországnak és Romániának a fizetőeszközei egyaránt gyengültek, ami azt mutatja, hogy a kiszáradóban lévő dollár- és eurólikviditás miatt a piacon „bármi áron keresik az eurót és a dollárt”.

A forintgyengüléssel kapcsolatban Dybula szintén úgy vélekedett, hogy egy esetleges MNB-kamatemelés a céllal ellentétes hatású is lehet, mert „most alapvetően nem kamatkérdésről van szó”.

Az EKB minapi, soron kívüli fél százalékpontos kamatcsökkentése – amelyet az EKB az amerikai Federal Reserve-vel, a Bank of Englanddel és több más vezető nyugati jegybankkal összehangolt akcióban hajtott végre –, valamint „a (várható) további kamatcsökkentések” Közép- és Kelet-Európában is az enyhítés felé hatnak. A legutóbbi nagy árfolyamgyengülések azonban azt jelentik, hogy a térségi jegybankok, köztük az MNB, „nem fogják azonnal követni” az EKB-t. Rövid távon nem várható jegybanki kamatmozgás Magyarországon, jövőre 1,00-1,50 százalékpontos MNB-kamatcsökkentés következhet, abban az esetben, ha enyhül a globális likviditási prés szorítása és véget ér a piaci felfordulás. Dybula szerint egy kamatemeléssel a jegybank „komoly stagflációt” kockáztatna jövőre. A ház így sem vár 1,2 százaléknál gyorsabb magyarországi GDP-növekedést 2009-ben.