A volt kancelláriaminiszter, a Századvég Alapítvány elnöke a Pénzügyi csúcstalálkozó VIII. elnevezésű konferencián azt mondta: a „robbanásveszélyes” helyzetért a megbukott, neoliberális paradigma szerint működő állam és az arra telepedő érdekcsoportok tehetők felelőssé. Magyarországnak társadalmi kiegyezésre és az állam szerepének megerősítésére van szüksége – véli Stumpf. Az erős állam nem annak nagyságára vonatkozik, hanem aktív, intelligens, a jogállamiság talaján álló, de társadalmi és gazdasági szempontból is hatékony állomot jelent.

Stumpf István szerint a pénzügyi válság hatásaira a politikai erők közötti, hosszú távú kompromisszummal lehet csak megfelelni.

Bokros Lajos volt pénzügyminiszter ezzel szemben úgy gondolja, még korai levonni azt a következtetést, hogy elbukott volna a neoliberális gazdaságpolitika. „Van egy olyan félelmem, hogy nem piaci kudarcok, hanem sokkal inkább kormányzati sikertelenségek sorozatával állunk szemben” – fűzte hozzá Bokros.

A közgazdász professzor kiemelte: Magyarország 1990 és 1998 között élen járt a társadalmi és gazdasági reformokban a kelet-közép-európai régióban. Elmondása szerint az utolsó, valóban nagy reform a nyugdíjreform volt a Horn-kormány utolsó évében. Az elmúlt évek kormányzati munkája során az antireformok sokasága valósult meg, amelyek mind rombolták az egészséges piacgazdaság működését.

A politikai eliteknek Bokros Lajos szerint „rendkívül sok fogódzót” nyújthatnának a szomszédos országok sikerei, amiből a politikusoknak tanulni kellene.