Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A kormány már a hét közepén bejelentette, hogy a brit nagybankok és lakástakarék-szövetkezetek összesen 50 milliárd font költségvetési tőkeforráshoz juthatnak; lehívás esetén, a juttatás fejében az állam elsőbbségi részvényeket kap az állami tőkét lejegyző bankokban.
A The Sunday Telegraph forrásai szerint azonban az újonnan felmerült, radikális javaslatok jóval tovább mennek a minap ismertetett mentőtervnél; Gordon Brown miniszterelnök drasztikusabb lépésekre, akár a teljes brit bankrendszer államosítására is rákényszerülhet. Ezt a brit sajtó már egy ideje a komoly lehetőségek közé sorolja.
A Financial Timesban Paul De Grauwe, a leuveni egyetem közgazdaságtan-professzora a minap azt írta: a pénzügyi szektor jelenlegi válságából csak egy kiút van, az, ha a nagy országok - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, az euróövezet, esetleg Japán - kormányai átveszik gazdaságuk bankrendszerét, vagy legalábbis a nagybankokat. A kormány az egyetlen olyan intézmény ugyanis, amely meg tudja oldani a likviditási válságot, mert amint a bankok az állam kezében vannak, utasítani lehet őket arra, hogy bízzanak egymásban és hitelezzenek egymásnak. Minél gyorsabban megteszik a kormányok ezt a lépést, annál jobb, állt a Financial Timesban közölt elemzésben.
A The Sunday Telegraph szerint amikor a brit kormány a hét közepén nyilvánosságra hozta 50 milliárd fontos állami tőkejuttatási programját, az eredeti szándék az volt, hogy ennek fejében viszonylag csekély részesedéseket szerez a költségvetési pénzből kérő bankokban. A banki részvények árfolyamának meredek zuhanása nyomán azonban a kormány most már kész többségi részesedések átvételére is a nagybankokban, állami képviselőket küldve a bankok igazgatótanácsaiba - áll a vezető vasárnapi konzervatív lapban.
A múlt szerdán nyilvánosságra hozott brit bankmentő program összesen 250 milliárd font értékű, ugyanis az 50 milliárd fontnyi költségvetési tőkejuttatási keretet a Bank of England - a brit jegybank - legalább 200 milliárd font, rövid távú likviditásnövelő hitelfinanszírozással egészíti ki.
Emellett a brit kormány - az intézkedési terv talán legfontosabb elemeként - az alapcsomaggal egyező értékig terjedő garanciát is vállal a bankközi piacon forgalmazott likviditásra, vagyis a mentőterv elvi összértéke eléri az 500 milliárd fontot, az éves brit GDP-értéknek jóval több mint a harmadát.
A lakossági szférára is átterjedt hitelválság egyik fő oka, hogy a bankok egymásról sem tudják, mennyi nem teljesítő - jórészt jelzálogalapú - követelést tartalmaznak pénzpiaci portfolióik. Ezért jó ideje óvakodnak az egymás közti rövid lejáratú hitelezéstől, ami rekord szintekre hajtotta fel a bankközi kamatokat (LIBOR), drágítva minden más hitelügyletet is.
A kölcsönök egekbe szökő nagybani ára - de főleg szinte teljes elapadása - már a kiskereskedelmi hitelpiacot is komolyan sújtja; a Bank of England legutóbbi kimutatása szerint az augusztusban folyósított lakossági ingatlanhitelek értéke az előző hónapban kihelyezett összeg 5 százaléka volt Nagy-Britanniában.
