A világgazdaságot sújtó energia-, nyersanyag- illetve mezőgazdasági ársokk ugyan 2008 őszére a lassuló világgazdasági növekedés és a jó agrártermés hatására veszített erejéből, de az árszint tartósan magas. Viszont az amerikai jelzálogpiacról kiindult pénzügyi válság a korábban feltételezettnél mélyebb, kiterjedtebb és elhúzódóbb. A kormányok és jegybankok lépései arra valószínűleg elegendők, hogy a pánikot csillapítsák, de az így keletkezett nagy összegű többletkiadás a következő évek adóprogramjaiban és inflációjában meg kell, hogy jelenjen. Mindez recessziós veszélyt okoz az EU-ban is, nyilvánvalóan rontva a magyar gazdasági fejlődés lehetőségeit.

2008 első kilenc hónapjában az államháztartási hiány a GDP 2,7 százalékát, az éves előirányzat 70,8 százalékát tette ki (tavaly 88,2 százalékát). A kormány által év közben csökkentett, a GDP 3,8 százalékát kitevő deficitcél teljesülése reális, sőt, még alacsonyabb is lehet. Az áruforgalmi egyenleg I. félévi aktívuma a romló világpiaci konjunktúra, a hazai beruházási és fogyasztói kereslet emelkedése következtében eltűnik. A külső finanszírozási igény 4,9 milliárd euróra (a GDP 4,4 százalékára) csökken.

A II. félévben – főleg az agrárszektornak, valamint a 2007-ben visszaesett ágazatok stabilizálódásának (az alacsony bázisnak) köszönhetően – 3,5 százalék körüli, ezzel az év egészében 2,7 százalékos GDP-növekedés várható. A növekedés korábbi húzóereje, az ipari export üteme májustól zuhan. Míg az első négy hónapban átlagosan több mint 12 százalékkal emelkedett a kivitel volumene, az azt követő három hónapban már csak 0,8 százalékkal. A kivitelben – részben a már alacsonyabb bázis miatt – a nyári mélypont után némi javulás várható, az élelmiszeriparban megjelenik a jó termés hatása. Az építőipar a II. félévben – elsősorban a nagyon alacsony bázis miatt – élénkül, de az év egészében így is 2 százalék körüli visszaesés valószínű. Az agrárium viszont szárnyal, a mezőgazdasági GDP az év egészében 25 százalékkal nő. A kiskereskedelmi forgalomban a reálkeresetek emelkedésével párhuzamosan némi élénkülés, de az év egészében inkább csak pozitív stagnálás várható. A fogyasztás az év egészében 1 százalék körül emelkedik. A beruházások stagnálnak. Az EU forrásokból megvalósuló fejlesztések idén még nem képesek dinamizálni a beruházási piacot.

Az infláció 2008-ban lassan csökken (augusztusban 6,5 százalék volt). Az év utolsó hónapjaiban azonban – főleg a magas élelmiszerárak bázisba kerülésével – az árindex viszonylag gyors esése valószínű, az év végén 5,5 százalék körüli, éves átlagban 6,5 százalékos infláció várható. 2008 őszén a monetáris politika még várhatóan nem csökkenti az alapkamatot. A költségvetés elfogadása (vagy legalábbis azt valószínűsítő belpolitikai fejlemények) esetén, az infláció lassulása nyomán, az év vége felé viszont megkezdődik az óvatos kamatmérséklés.

Az év végére 7,6 százalék körüli munkanélküliség várható, s a foglalkoztatottak száma éves átlagban körülbelül 1 százalékkal elmarad a tavalyitól. A reálkeresetek az I. félévben 0,5 százalékkal emelkedtek. Az év egészében a reálkeresetek körülbelül 1 százalékos emelkedése, a versenyszférában 1,7 százalékos növekedés, a közszférában stagnálás valószínű.