A mértékadó amerikai gazdasági napilap Magyarország mellett Bulgáriát, Izlandot és Észtországot említi az európai veszélyeztetett államok sorában.

Magyarország kapcsán a lap megjegyzi: a befektetők biztonságosabb helyre menekülnek, s ez sújtja a részvény- és kötvénypiacot, valamint a nemzeti valutát, a forintot.

Az újság szerint Kelet-Európa jelentősen eladósodott országaiban a gazdasági növekedés kéz a kézben haladt a féktelen kölcsönfelvétellel, és az import messze meghaladja az exportot. Ezek az államok emiatt nagymértékben függenek a külföldi finanszírozási forrásoktól egy olyan időszakban, amikor a nemzetközi befektetők körében maximális félelem uralkodik. Helyzetük egy kiterjedtebb pénzügyi válsággal fenyeget, amelynek hatása lehet Európa más részeire is, sötétebbé téve az amúgy is komor képet.

A The Wall Street Journal a Magyarország állapotát röviden jellemző részben kifejti: a folyó fizetési mérleg hiánya eléri a GDP 5,5 százalékát, és a forint 24 százalékot veszített értékéből az utóbbi három hónapban az amerikai dollárral szemben. A magyar államkötvények kereskedelme a múlt hét végén összeomlott, amikor a vásárlók eltűntek, "ez különösen aggasztó fejlemény egy olyan ország számára, amely külföldi finanszírozási forrásoktól függ a fizetési mérleg hiányának fedezésében".

Ha a forint tovább esik, az új magyar középosztály sok tagjának, aki az utóbbi években deviza alapú hiteleket vett fel, jelentős mértékben megnövekednek a törlesztési kötelezettségei; csökkenteni fogják fogyasztásukat, hogy azoknak meg tudjanak felelni. Az emelkedő hitelveszteségek fokozhatják a félelmeket Kelet-Európa-szerte a hitelek minőségét illetően - írta a napilap.

A The Wall Street Journal rámutatott, hogy a befektetők menekülése az egész világon a növekedés drámai lassulását idézte elő. Az ennek következtében kialakult részvény- és kötvénypiaci zavarok szélesebb krízishez vezettek több országban. A szoros szövetű globális pénzügyi rendszerben a nagy és a kis országok sem tudták kikerülni a drámai visszaesés hatását.