Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
Az EU brüsszeli végrehajtó testülete a jelenlegi pénzügyi válsággal foglalkozó állam- és kormányfői értekezlet előtt néhány órával kiadott javaslatával az uniós pénzügyminiszterek múlt heti elvi megállapodását ültette át hivatalos javaslatba, megtoldva azt az eredetileg elhatározott határ későbbi növelésével. A miniszterek 50 ezer eurós határban állapodtak meg. Brüsszel most azt javasolja, hogy ez azonnal lépjen hatályba, egy év múlva pedig a határ emelkedjék 100 ezer euróra. A javaslatot a miniszteri tanácsnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.
A tanács és a bizottság célja is az volt, hogy a jelenlegi válsághelyzetben a lehető legnagyobb mértékben megnyugtassa a befektetőket és betéteseket elhelyezett pénzük biztonságáról. Az állam- és kormányfők csütörtökön várhatóan további konkrét lépéseket is kidolgoznak, magyar javaslatok is vannak az asztalukon. A tagországok összehangolt, de országonként eltérő intézkedésekkel igyekeznek támogatni bankjaikat és megnyugtatni a betéteseket.
Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök Brüsszelben nyilatkozott arról is, hogy országa - amely kidolgozott egy sokmilliárdos tervet a bankrendszer megvédelmezésére - a mostani válságban annak az árát is fizeti, hogy kívül maradt az EU közös monetáris övezetén, az eurózónán. Úgy vélte, ennek politikai ára is van - az ország unión belüli befolyásának elmaradása az arányostól -, most pedig a gazdasági ára is láthatóvá vált, egyebek között a kamatok változásával.
Rasmussen jelezte, hogy még hivatali idejében (három éven belül) újabb népszavazást szándékozik rendezni a dán eurócsatlakozásról.
A tanács és a bizottság célja is az volt, hogy a jelenlegi válsághelyzetben a lehető legnagyobb mértékben megnyugtassa a befektetőket és betéteseket elhelyezett pénzük biztonságáról. Az állam- és kormányfők csütörtökön várhatóan további konkrét lépéseket is kidolgoznak, magyar javaslatok is vannak az asztalukon. A tagországok összehangolt, de országonként eltérő intézkedésekkel igyekeznek támogatni bankjaikat és megnyugtatni a betéteseket.
Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök Brüsszelben nyilatkozott arról is, hogy országa - amely kidolgozott egy sokmilliárdos tervet a bankrendszer megvédelmezésére - a mostani válságban annak az árát is fizeti, hogy kívül maradt az EU közös monetáris övezetén, az eurózónán. Úgy vélte, ennek politikai ára is van - az ország unión belüli befolyásának elmaradása az arányostól -, most pedig a gazdasági ára is láthatóvá vált, egyebek között a kamatok változásával.
Rasmussen jelezte, hogy még hivatali idejében (három éven belül) újabb népszavazást szándékozik rendezni a dán eurócsatlakozásról.
