A pénteken bejelentett 12 pont legfontosabb üzenete a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke szerint az volt, hogy ez a kormány nem kíván tovább túlköltekezni. A befektetők ezt fogadták a legpozitívabban – mondta.

Király Júlia a Reuters hírügynökségnek elmondta azt is, hogy az MNB hamarosan egy "nagyon összetett" csomaggal készül megerősíteni a magyarországi piacokat. Ebben a csomagban, mint mondta, érintett lenne az IMF, a magyar Pénzügyminisztérium, a pénzügyi felügyelet, és maguk piac szereplői is, részleteket azonban nem közölt. Az alelnök újságírók előtt utalt arra, hogy az intézkedés-csomaggal igen hamar jelentkezne az MNB, mert a piacok fellendítését feladatának tekinti.

Mint mondta, "helytelen azt állítani, hogy a piacaink nem működnek. A forintpiac működik..., a devizapiac erőtlenné vált, de az európiacok mindenütt ugyanezzel a problémával küszködnek, tehát ez nem magyar specialitás".

Az alelnök ismételten hangsúlyozta: a magyar pénzügyi közvetítőrendszer stabil. A magyar bankok az elmúlt években jövedelmezőbbek voltak, mint nyugati-európai társaik, kitettségeik és eszközeik más jellegűek, mint az európai, amerikai bankrendszernek, így nincsenek náluk "mérgező" értékpapírok, portfoliójuk jóval tisztább – tette hozzá. "Nem akarjuk bagatellizálni a bajt, veszteségek vannak" - mondta -, de más típusúak a hatások, más jellegűek a problémák.

A betétesek az alelnök szerint jelenleg teljes biztonságban vannak. A befektetési jegyek tulajdonosainak banki kockázatokkal nem kell számolniuk, mivel az alapok vagyona nem része a banki mérlegeknek, tehát nem veszítenék el értéküket, ha csődbe menne valamelyik hitelintézet. Magyar bank azonban nincs csődközeli helyzetben - hangsúlyozta az alelnök.

A befektetési jegy értéke azonban ingadozhat - mutatott rá -, ez a befektetési formával járó kockázat. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: az alapkezelők transzparensek, látható, mibe fektetnek, milyen kockázatokat vállalnak fel.

Az alelnök felhívta a figyelmet arra, hogy a rendkívüli helyzetben a befektetők részéről olykor irracionális döntések születnek, így például pénzpiaci alapból kiveszik a pénzüket azért, hogy diszkont kincstárjegybe fektessék. Ez nemcsak fölösleges, hanem költséges lépés is, mert tranzakciós díjat kell fizetni, sőt, ha régebbi alapból száll ki valaki, a kamatadót is a nyakába veszi - tette hozzá Szalai Sándor, a Bamosz elnöke.

Az alapok portfoliói általában nem egyféle eszközből állnak, a kockázatmegosztás révén kritikus helyzetben is kiegyensúlyozottabb a portfoliók értékének alakulása - mutatott rá Szalai Sándor.

A Bamosz elnöke elmondta: a tőkevédett alapok esetében a magyar befektetőknek kétféle kockázatuk van. Az egyik a hazai bankok partnerkockázata, az alapkezelők ugyanis a tőkegarancia teljesítése érdekében a pénz egy részét hazai bankoknál, betétekben helyezik el, ebből fizetik vissza a futamidő végén a tőkét, esetleg egy kis hozammal. A másik az extrahozam kockázata, ezek az alapok ugyanis jellemzően arra spekulálnak, hogy a mögöttes termékeknek - ez lehet értékpapír, kosárindex - az árfolyama emelkedni fog. A Lehman Brothers Szalai Sándor szerint egyáltalán nem volt ezeknél az alapoknál partner.

A befektetési alap piacon a partnerkockázat ellen - vagyis a befektetési szolgáltató bedőlésének esetére - a Befektető-védelmi Alap (Beva) nyújt védelmet. Szalai Sándor hangsúlyozta: a befektetési alapkezelőkkel szemben nagyon szigorú elvárásokat támasztanak, napi szinten ellenőrzi őket több hatóság is, a MIFID (a pénzügyi eszközök piacairól szóló uniós irányelv) idei bevezetése óta pedig a forgalmazói és vagyonkezelői oldalon is nőttek a követelmények. A szabályozásnak is szerepe van abban, hogy a befektetési alap piacon semmilyen esemény nem történt eddig, ami ügyfélvagyon-vesztést okozott volna - mondta.