A Commerzbank elemzése szerint Magyarország a balti államok után a közép-kelet-európai régió legkockázatosabb bankrendszerű országa. A magas hitel/betét arány valamint a külföldi források jelentős súlya az idegen forrásokon belül mind azt jelzik, hogy Magyarország bankrendszere fokozottan sebezhető; a deviza alapú hitelekhez kapcsolódó devizalikviditást a bankok jellemzően devizaswapokkal (csereügyletekkel) biztosítják, a devizaswapok piaca azonban befagyással fenyeget, ami növelheti az azonnali devizapiac ingadozását – áll egyebek közt az elemzésben.

Az elemzés végső következtetését illetően: rendkívül furcsa Londonból azt olvasni, hogy a magyar bankrendszer a legkockázatosabb bankrendszerek egyike. Ez a megállapítás éppen azon a napon hangzott el, amikor Európa kormányfői a közös válságelhárításról tárgyaltak. Azért is furcsa a megállapítás, mert a brit, a német és más kormányok már eddig is euró és font tíz- és százmilliárdokat voltak kénytelenek banki veszteségek fedezésére fordítani, míg Magyarországon erre egy forint erejéig sem volt szükség – mondta Nyers Rezső.

Ami az elemzés részleteit illeti: a hitel/betét arány valóban magas és kivételes helyzetben egyfajta kockázatot jelent. De ha normálisan működik a nemzetközi pénzügyi világ, aminek része Magyarország is, egyáltalán nem tekinthető túlzottan kockázatosnak – jelentette ki a főtitkár. A hitel/betét arány vizsgálatánál egyébként figyelembe kell venni az értékpapír formát öltő betéteket – például a banki befektetési jegyeket – is, így lényegesen kedvezőbb a mutató. Ezek a betétekkel egyenrangú belső források, bankok bocsátják ki vagy az ő tulajdonukban vannak a kibocsátó cégek.

A jelenlegi válságjelenségek nem abból származnak, hogy a közép-kelet-európai vagy balti országok bankrendszerei súlyos pénzügyi hibákat követtek volna el. Ellenkezőleg, kis országokként elszenvedői vagyunk a pénzügyi válságnak – hívta fel Nyers a figyelmet.

Magyarország esetében a hitelezési gyakorlat eddig is sokkal körültekintőbb volt, mint az amerikai vagy a nyugat-európai hitelintézeteknél, sem a jelzálogalapú, sem a vállalati, sem a lakossági finanszírozásban nem terjedtek el olyan konstrukciók, amelyek különös veszteséget okoznának – hangsúlyozta.

A devizahitelek magas aránya a főtitkár szerint az összes közép-kelet-európai országra jellemző. Úgy vélekedett, hogy normális esetben – és erre kell felkészülni, nem pedig a rendkívüli helyzetekre –, ha a devizafinanszírozást megfelelő szabályozással párosítják, nem jelent különös kockázatot az intézmények számára. A forintlikviditás jelenleg is megfelelő Magyarországon, devizához azonban a kínálat hiánya miatt nem lehet hozzájutni.

Úgy vélekedett, a kormány 4 pontos javaslatának elfogadása az Európai Unióban nem csak Magyarország, hanem az egész unió számára nagyon fontos és előremutató lenne, mert csökkenthetné a devizaszűkét a nem euróövezethez tartozó országokban, stabilizálhatná az európai pénzpiacokat, s mérsékelhetné az egyes országok reálgazdasági veszteségeit is.

A magyar miniszterelnök azt javasolta, hogy az Európai Központi Bank, függetlenül attól, hogy egy ország tagja-e az euróövezetnek vagy nem, ugyanazokat az intervenciós eszközöket használhassa az Európai Unió tagjainak esetében. Ez segíthet a swap-piac kiszáradása esetén is. A főtitkár szerint nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a közép-kelet-európai bankok túlnyomórészt nyugat-európai hitelintézetek tulajdonában vannak. Ha e leányvállalatok valóban a nemzetközi hálózatok koronaékszerei, az anyavállalatok abban érdekeltek, hogy a leánycégek továbbra is stabilan és jövedelmezően működjenek. Úgy vélekedett, hogy ez biztosan konkrét lépésekben is megnyilvánul majd.

Ha azonban az anyacég nem jut likviditáshoz, az a leányvállalatnál devizaproblémaként jelentkezik, ami azt jelenti, hogy a likviditás fenntartható, de bizonyos műveleteket nem lehet lebonyolítani.

A Magyar Bankszövetség nem tervezi ajánlás kiadását a devizahitelezéssel kapcsolatban, nem szól bele üzletpolitikai kérdésekbe, minden bank maga mérlegeli és dönti el, milyen lehetőségei vannak – mondta Nyers Rezső. Ha egyes bankok átmenetileg részlegesen fel is függesztik egy termék devizaalapú finanszírozását, komplementer forint termékekkel továbbra is rendelkezésre állnak a hitelképes ügyfeleknek.

A főtitkár szerint a nagyfokú árfolyam-ingadozás miatt a jövőben csökken a forint- és devizalapú hitelek közötti árkülönbség, így a lakossági hitelfelvevők nem lesznek majd érdekeltek abban, hogy a devizaalapú termékeket részesítsék előnyben.

Az elemzői értékelésekkel nagyon óvatosan kell bánni – mondta Nyers Rezső –, az amerikai és nyugat-európai bukásoknál például szinte minden esetben túl pozitívan értékelték a helyzetet. Az elmúlt 10 évben nagy nemzetközi vállalatok, most pedig nagy nemzetközi pénzintézetek sora omlott össze úgy, hogy a legjobb minősítésük volt. Ugyanakkor a közép-kelet-európai régiót illetően a valóságosnál rendre rosszabb képet festenek. A jelenlegi pénzügyi válság fő oka, a jelzáloghitelezés amerikai rendszerében meglévő kockázatok megjelölésében is nagy melléfogás történt.