szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Sztálin állítólag kész lett volna hatalmas hadsereget felsorakoztatni a náci Németország határán, a Lengyelország megtámadása előtt két héttel ismertetett tervre azonban a beavatott magas rangú brit és francia illetékesek nem reagáltak, Moszkva így inkább Berlinnel kötött megnemtámadási egyezséget - legalábbis ez derül ki a moszkvai levéltárakban most felbukkant archív feljegyzésekből.

A brit sajtóban ismertetett, a titkosítás alól feloldott korabeli dokumentumok szerint a javaslatot 1939. augusztus 15-én vetette fel Vorosilov marsall, honvédelmi népbiztos és Borisz Saposnyikov, a Vörös Hadsereg vezérkari főnöke a Kremlben tárgyaló brit-francia katonai küldöttségnek.
   
Az jól ismert tény, hogy a Szovjetunió kísérleteket tett egy náciellenes koalíció összekovácsolására Nagy-Britannia és Franciaország bevonásával, a The Sunday Telegraph szerint azonban most derült csak fény arra, hogy Moszkva milyen messzire kész lett volna elmenni ennek érdekében.
   
A felárt iratok szerint a kremlbeli tárgyaláson a szovjet fél 120, egyenként 19 ezer fős gyalogos hadosztály, 16 lovashadosztály, ötezer egységből álló nehéztüzérség, 9500 harckocsi, valamint 5500 harci repülőgép és bombázó felvonultatását ajánlotta fel a német határok mentén.
   
Lev Szockov, a szovjet külső hírszerzés nyugalmazott vezérőrnagya, aki feldolgozta a mintegy 700 oldalnyi anyagot, azt mondta a brit lapnak: ha a britek, a franciák és lengyel szövetségeseik komolyan vették volna az ajánlatot, együtt összesen háromszáz, vagy még több hadosztályt lehetett volna felsorakoztatni két fronton Németország ellen, kétszer annyit, ahány hadosztálya akkoriban Hitlernek volt.
   
A dokumentumok szerint a brit és a francia félnek azonban csak tárgyalásokra volt felhatalmazása, egyezségkötésre nem. Ráadásul amikor a szovjetek megkérdezték, hogy Nagy-Britannia mekkora erőt tudna nyugaton bevetni, Sir Reginald Drax tengernagy, a brit delegáció vezetője azt mondta, hogy mindössze tizenhat hadosztály áll harcra készen.  
   
Donald Cameron Watt történész professzor, akinek a második világháború előtti időszakot feltáró munkáját a szakma alapműnek tekinti, ugyanakkor kételkedik a szovjet ajánlat hitelességében. Kijelentette: a kortárs feljegyzésekben - köztük a brit delegáció vezetőjének naplójában - erről nem történik említés.
   
Nem hiszem, hogy az oroszok ezt komolyan gondolták - mondta a brit történész, aki abban is kételkedik, hogy a kremlbeli tárgyalásokon a most megismert, szerinte is új részletek elhangzottak volna.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Ha adóbehajtásról van szó, kiemelkedően sikeres a magyar állam

Ha adóbehajtásról van szó, kiemelkedően sikeres a magyar állam

Soha nem látott veszteséget okozott a koronavírus a világ futballjának

Soha nem látott veszteséget okozott a koronavírus a világ futballjának

Össztűz Boris Johnsonra a Brexit-megállapodást felülíró törvény miatt

Össztűz Boris Johnsonra a Brexit-megállapodást felülíró törvény miatt