A Lufthansa azt kérte az osztrák államtól, hogy az adósságból 500 milliót vállaljon magára. Állami támogatásról viszont Bécs egyedül nem dönthet, ki kell hozzá kérnie az Európai Unió egyetértését.

Az osztrák légitársaságot Ausztriában ma is sokan a nemzeti szuverenitás megőrzendő szimbóliumának tartják. Ezért a cég nemzeti kézben tartása jóval tovább szerepelt napirenden, mint ahogyan az gazdaságilag indokolt lett volna. Pedig egy tekintélyen tanácsadó cég, a Roland Berger már két esztendővel ezelőtt kimondta az ÖIAG felkérésére írt elemzésében, hogy a közép-kelet-európai térséget repülő cég egyedül nem képes a fennmaradásra. Ennek ellenére a politikai vezetés a légitársaság önálló működését írta elő a több ízben lecserélt menedzsment számára. A vállalat  végül a nyári olajdrágulás idején került annyira kritikus helyzetbe, hogy a politika szintjén is elhatározták a privatizációt.

A tenderre három cég jelentkezett, az Ausztriában legotthonosabb német Lufthansa, amely annyira bent van az AUA-ban,  hogy az osztrák légitársaságnak a pénzügyi igazgatója és a műszaki főnöke is korábban a Lufthansa alkalmazásában állt. Amellett a két társaságnak több közösa cége is van, azonos légiszövetséghez is tartoznak. A másik két pályázó az Air France/KLM illetve a szibériai illetőségű S7 nevű orosz légitársaság volt.

Amikor azonban a múlt héten az ÖIAG-nél tendert bontottak, a határidő lejártáig egyetlen ajánlat sem érkezett, senki nem akarta megvenni az AUA-t. Erre a hírre a tőzsdén az AUA-részvények közel 40 százalékos zuhanással válaszoltak. Az oroszok a nemzetközi finanszírozási lehetőségek beszűkülésére hivatkoztak, a franciák viszont azt kifogásolták, hogy a pályzat kiírói elfogultak voltak, sokkal több információhoz juttatták a német légitársaságot, s emiatt az AirFrance/KLM duó eleve versenyhátrányba került. A Lufthansa, egy nap késéssel, mégis ajánlatot tett, méghozzá roppant előnytelent. Eleve nem kért a cég adósságából, s az állami részvények mindegyikére csak 1 centet ígért, a tőzsdei papírokra is csak 3 eurót.

Az ÖIAG és az AUA felügyelőbizottsága vasárnap közel 7 órán át tanácskozott. Előnytelennek találta ugyan a német ajánlatot, de úgy gondolta, hogy amennyiben az osztrák állam kényszerül megsegíteni az AUA-t, az még több áldozatot követel. A közvélemény azonban az elkapkodott eladás ellen volt, s úgy tűnt, hogy a cég helyzetére vonatkozóan téves számok repkednek a levegőben. Többen nem értették, miért van a cég vezetése meglepve azon, hogy a német cég nem kér az AUA adósságából, amikor ezt már augusztusban teljesen egyértelműen megmondta a Lufthansa vezére. A pályázatot, az előnytelen gazdasági klíma ellenére a mai döntés szerint újra kiírják, remélve, hogy az év végéig az eddigi pályázók visszatérnek, s talán újak is adódnak.