A miniszterelnök a parlamenti pártokkal kezdeményezett egyeztetésen azt mondta: a legrosszabbra kell készülni, vagyis egy recesszióval küszködő európai környezetre, amelyben az ország GDP-je jövőre 1 százalékkal csökken, a hiánycél pedig 2,6 százalék. Az átdolgozott költségvetésben még 1,2 százalékos GDP-növekedéssel és 3,2 százalékos hiánnyal számolt a kabinet.
   
A szükséges stabilizációs intézkedések közé sorolta a miniszterelnök, hogy a kormány nem tud kötelezettséget vállalni a közszféra jövő évi béremelésére és a 13. havi bér automatikus kifizetésére. A kormány azt is javasolja a "társadalmi igazságosság jegyében", hogy 2009-ben a 13. havi nyugdíj csak az öregségi nyugdíjkorhatárt, azaz a 62 éves kort betöltőknek járjon, és ennek összege ne legyen több 80 ezer forintnál.
   
Emelett arra utasítják az állami vagyonkezelőt, hogy tíz százalékkal csökkentse az állami vállalatok igazgatósági, felügyelőbizottság tagjainak tiszteletdíját, és az állami vállalatok vezetői ne kapjanak jutalmat, prémiumot, 13. havi juttatást. Le kell állítani azokat a kormányzati kommunikációs költségeket, amelyek nem állnak közvetlen kapcsolatban az ország számára életbe vágó döntésekkel, illetve a központi igazgatás autó-, telefon- és bútorbeszerzéseit - tette hozzá.
   
A miniszterelnök elmondta, hogy a növekedést biztosíthatná, ha létrehozzák a stabilizációs és reformalapot, már jövőre csökkentik a munkát terhelő járulékot az adórendszeren belüli átcsoportosítással, és létrehoznak egy ezermilliárd forintos növekedési alapot. A kormányfő szerint a válság leginkább a munkahelyeket veszélyezteti, az ellen kell védekezni, hogy tömegesen kerüljenek utcára emberek.
   
A stabilizáció finanszírozását illetően Gyurcsány Ferenc azt mondta: a kormány javasolja, hogy Magyarország kössön megállapodást az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutalappal. Gyurcsány Ferenc szerint az unió és a valutaalap két ésszerű kívánságot fogalmazott meg: "ne vállaljatok több fizetési kötelezettséget, mint amennyi pénzetek biztosan van", illetve "ebben az időszakban ne mondjatok le bevételekről".    
   
Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető a két órán át tartó sajtónyilvános megbeszélésen azt mondta, szükség van a miniszterelnök által bejelentett stabilizációs és növekedési megállapodásra, amelyet "esernyő-programnak" nevezett. Közölte: az MSZP támogatja a kormányfő által bejelentett intézkedéseket, és az európai intézményekkel és a IMF-fel kötendő megállapodást is, mert ennek léte védőhálót jelent, függetlenül attól, hogy Magyarország az ajánlott rendelkezési keretből mennyit vesz igénybe.     
   
A kormánypárti frakcióvezető új javaslatként fogalmazta meg, hogy egy ilyen helyzetben a parlamenti képviselők bére és juttatásai se emelkedjenek jövőre, illetve ismét tegyenek lépéseket a képviselői költségtérítések, például a lakásbérlet ügyének rendezésére.    
   
A Fidesz alelnöke, Kósa Lajos azt mondta, az ellenzék kész arra, hogy az ország megmentése érdekében együttműködjön, de ennek megvan a megfelelő rendje, nem lehet megkerülni a parlamentet. Az Európai Központi Bankhoz fordulást teljesen kézenfekvőnek és maximálisan támogatandónak nevezte, de az IMF-támogatás igénylését már "rendkívül elgondolkodtatónak" tartotta, mert mint mondta, ilyen kereteket a harmadik világ kiszolgáltatott országai szoktak kapni, és Magyarország lesz annak a kétes dicsőségnek a részese, hogy az unió első országaként köt ilyen szerződést. Ha ez komoly szándék, akkor pontosan kellene tudni, milyen feltételrendszerrel vállaljuk - mondta.
   
A Fidesz alelnöke szerint válságkezelő kormányra van szükség és arra, hogy a miniszterelnök visszaadja megbízatását, mert "annak az esélye szinte zéró, hogy Gyurcsány Ferenccel kilábal az ország a válságból".
   
A KNDP nevében felszólaló Hargitai János féloldalasnak és kevésnek tartotta, amit a kormány a pénzügyi válság hatásainak csökkentése érdekében tesz. A frakcióvezető-helyettes a családok, egzisztenciák kárára nem lehet stabilizáció, és a közszféra nem éli túl, ha nem kap jövőre 13 havi fizetést. A politikus az európai intézményekhez fordulást helyeselte, de szerinte a valutaalapot el kell kerülni.
   
Az SZDSZ nevében Fodor Gábor pártelnök azt mondta, a kormány által tervezett intézkedések jelentős része elkerülhetetlen. Hangsúlyozta: támogatják az IMF-fel kötendő megállapodást, de annak részleteit is meg kell ismerniük. Kijelentette: az irány helyes lehet, de nem átmeneti kezdeményezésekre, hanem reformértékű lépésekre van szükség, például az önkormányzati rendszer terén.
   
Dávid Ibolya szerint az IMF-megállapodással kapcsolatban vannak megválaszolatlan kérdések, például nem tudni, mik a valutalap követelései. Dávid Ibolya az MTI-nek azt mondta: szeretnék tisztán látni, Magyarország számára milyen előnyökkel és hátrányokkal jár bekerülni az IMF és az EKB támogatotti körébe. A miniszterelnök stabilizációs és növekedési programja kapcsán azt mondta: amíg ezeknek írásos, hatáselemzésekkel ellátott anyaga nincs, addig csak ötletekről lehet beszélni.
   
Gyurcsány Ferenc a találkozó után azt mondta: van esélye annak, hogy parlamenti többséget teremtsenek egy olyan programhoz, amely biztonságos költségvetési pályán, óvatos tervezéssel indul neki 2009-nek, és egyelőre nem vállal több kötelezettséget, mint amit egészen biztosan teljesíteni is tud Magyarország.