Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
A döntés meghaladta az elemzői várakozások többségét, ezek ugyanis 0,5 százalékos kamatcsökkentésről szóltak. A termelés visszaesése, a lakossági fogyasztás növekedésének erős lassulása, a lakásárak rohamos csökkenése, a megszorult bankok szűkmarkú hitelezése tette indokolttá a hitelezések vártnál sokkal nagyobb mértékű enyhítését.
A gazdasági lassulás és a fenyegető recesszió ellenére eddig gyorsult az infláció a korábbi világpiaci üzemanyag- és élelmiszer-drágulás miatt. Szeptemberben 5,2 százalékra emelkedett a tizenkét havi infláció Nagy-Britanniában az augusztusi 4,7 százalékról. A szeptemberi ütem újabb 16 évi rekord, még messzebb volt a központi bank 2 százalékos, folyamatos céljától. A Bank of England szakemberei azonban biztosra veszik, hogy a gazdasági valóság hamarosan lefékezi az inflációt, habár várható, hogy még sokáig 2 százalék fölött marad.
A Bank of England is részt vett a mértékadó központi bankok október 8-i, egyeztetett, egyformán fél százalékpontos kamatcsökkentésében. Azóta viszont az amerikai szövetségi tartalékbankrendszer (Fed) további fél százalékponttal 1,00 százalékra csökkentette alapkamatát, ismét beállítva a 2003. június és 2004. június között érvényes, rekord mértékben alacsony szintet. Most csütörtökön további enyhítés várható az Európai Központi Banktól (EKB) is, amelynek alapkamata október 8-a óta csak 3,75 százalék. A reálgazdasági nehézségek és a jól érzékelhető kamatverseny semmissé tették a kamatcsökkentési sietség ellen szóló, inflációs érveket, ami a Bank of England döntéséhez vezetett.
