A jövő évi költségvetéshez kapcsolódó új makrogazdasági pálya lefelé nyomja az inflációt, miközben a korábbinál gyengébb forintárfolyam lassítja az infláció-csökkentő folyamatot – mondta Simor András. A monetáris politika e két tényező hatását veszi figyelembe, amikor a kamatpolitikáról dönt, kiegészítve azzal, hogy továbbra is figyeli az országkockázati prémium, a kamatprémium alakulását.

Veres János pénzügyminiszter a parlament költségvetési bizottság előtt elmondta a ma bejelentett 600 milliárd forintos bankmentő csomagról, hogy az abban támasztott követelményeknek ma három bank felel meg: a Magyar Külkereskedelmi Bank. E pénzintézetek szavatoló tőkéje éri el ugyanis a 200 milliárd forintos értékhatárt.

Felcsuti Péter a Raiffeisen Bank vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség elnöke a Magyar Lízingszövetség csütörtöki siófoki rendezvényén a csomaggal kapcsolatban viszont arról beszélt, hogy Magyarországon hitelszűke van a gazdaságban, és ez fogja jellemezni a jövő évet is.

Szerinte az IMF-hitelmegállapodás jelentősége kettős: szolgálhatja az államadósság átstrukturálását, másrészt a magyar államnak megfelelő kondíciókat ad arra, hogy olyan donor szervezetektől szerezzen forrásokat a gazdaság támogatására, mint az EBRD, az IFC vagy az Európai Beruházási Bank. E forrásokat a magyar állam azután továbbadhatná a kereskedelmi bankoknak, hogy azok javítsák a gazdaság likviditási és forráshelyzetét.

Felcsuti Péter közölte, hogy a Magyar Bankszövetség, illetve a tagbankok folyamatosan egyeztetnek arról a tervezett tőkejuttatásról, illetve garanciaalapról, amelyet a pénzügyi kormányzat csütörtökön jelentett be. A konkrét feltételeket még nem tisztázták, az elnök úgy tudja, hogy azok várhatóan a jövő héten kerülhetnek napvilágra.