A gazdasági minisztérium által készített anyagban a kormány azzal a kérdéssel fordul a gazdasági csúcs résztvevőihez, hogy milyen eszközöket javasolnak a válság hatásainak csökkentésére.
   
A kormány kíváncsi a résztvevők véleményére a likviditási finanszírozási helyzet megoldása ügyében, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra. A kabinet emellett az export- és a hazai piacok szűküléséből fakadó keresletcsökkenés ellensúlyozásáról, a munkahelymegtartásról és a versenyképesség erősítése érdekében szükséges hosszú távú szerkezetváltáshoz kapcsolódó intézkedésekről kérné ki a parlamenti pártok és a meghívott munkavállalók, munkáltatók és a kamarák álláspontját.
   
Az MTI birtokába került dokumentum szerint a kormány a következő két évben több mint 1000 milliárd forintos forrásbővítést tenne lehetővé a gazdaságban. A kabinet korábban 800 milliárd forint hatású támogató csomagot dolgozott ki a mikro-, kis- és közepes vállalkozások számára, hogy csökkentse a hitelforrások szűküléséből és az exportpiacok zsugorodásából várható működési zavarokat és növekedéscsökkenést. Most ezt bővítenék.
   
Az 1000 milliárdos csomag elemei: az Új Magyarország Fejlesztési forrásainak átcsoportosítása gazdaságfejlesztésre és munkahely-megtartásra; a pályázati feltételek enyhítése és új támogatási konstrukciók kidolgozása a vissza nem térítendő források felhasználására; a visszatérítendő források bővítése; piacbővítő és munkahelymegtartó lépések; a versenyképesség érdekében egyszerűsödő foglalkoztatási és uniós pályázati adminisztráció, és állami késedelmi kamatot bevezetése. A dokumentum szerint a kormány javaslatot tesz a foglalkoztatást terhelő adó- és járulékterhek csökkentésére, valamint korrupció-ellenes intézkedésekre is.
   
A vitaindítóban  rögzítik, hogy Magyarország a nemzetközi pénzügyi válság keltette kedvezőtlen hatásokra reagálva, egyes esetekben azok elé menve gyorsan és határozottan lépett az ország fizetőképességének megőrzése érdekében, a forint elleni spekuláció ellehetetlenítéséért.
   
A anyag szerint az IMF-fel, a Világbankkal és az Európai Bizottsággal megkötött, összesen 25,1 milliárd dolláros készenléti hitelkeret-megállapodással Magyarország számára lezárult a pénzpiaci válság legnehezebb szakasza, azonban a kormány elhúzódó gazdasági recesszióra számít, amely 2009-ben tartós válságkezelési és gazdaságélénkítő stratégia követését teszi szükségessé.
   
Az anyag a pénzügyi válság kivédésére tett legfontosabb intézkedések közé sorolja, hogy 2009-ben a közszférában nem lesz 13. havi bér, a közszféra bérei a jelenlegi szinten maradnak, a 13. havi nyugdíj csak az öregségi nyugdíjkorhatárt, azaz a 62 éves kort betöltőknek jár és ennek összege jövőre nem lehet 80 ezer forintnál magasabb.
   
A készenléti hitelkerettel Magyarország olyan akadályt állított a pénzpiaci válság hatásainak és a spekulációs támadások útjába, amely megtöri ezek erejét és visszaállítja a hazánk iránti alapvető pénzügyi bizalmat - áll a vitairatban.
   
A gazdasági csúcsértekezlet a parlamenti gazdasági bizottságának csütörtöki ülése keretében zajlik majd, amelyen a kormány nevében a vitaindítót Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter tartja. Hasonlóan a szintén a kormányfő által kezdeményezett nemzeti csúcshoz, a pártvezetők és a frakcióvezetők időkeretben szólalhatnak fel.
   
Az MTI úgy tudja, a gazdasági csúcson Gyurcsány Ferenc pártelnökként szólal fel és új kezdeményezéseket tesz.