Londoni elemzők októberre 5,3 százalékos 12 havi áremelkedést vártak, a prognózisok 5,1-5,5 százalékos sávban szóródtak.

Az év első tíz hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 6,5 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. Októberben az "alapdrágulás", a szezonálisan kiigazított maginfláció 4,6 százalékos volt éves összehasonlításban, miközben szeptemberhez képest 0,2 százalékkal nőtt.

A változatlan adótartalmú árindex egy hónap alatt ugyancsak 0,2 százalékkal emelkedett, 12 hónap alatt 5,1 százalékkal nőtt. A nyugdíjas fogyasztói-árindex havi mutatója 0,3 százalékos növekedést mutat, a 12 havi mérték 5,6 százalék.

A fogyasztói árak 2008 szeptemberében 5,7 százalékkal voltak magasabbak, mint 2007 szeptemberében, miközben a havi index változatlan maradt. Tavaly októberben a fogyasztói árak 0,8 százalékkal nőttek szeptemberhez képest, és 6,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.

Egy hónap alatt, idén októberben az élelmiszerek árai 0,3 százalékkal emelkedtek, azaz megállt és kissé visszafordult a június óta regisztrált árcsökkenési tendencia, ami a nyári idényáras élelmiszerek "kifutásának", azaz a jó termésnek volt köszönhető - mondta Mináry Borbála. A KSH főosztályvezető-helyettese ugyanakkor jelezte azt is, hogy tavaly októberben két százalékos élelmiszer áremelkedést regisztrált a KSH.

Idén októberben az élelmiszer árucsoporton belül az idényáras élelmiszerek árai 3,5 százalékkal nőttek, ezen belül a friss zöldség 10,3 százalékkal, a gyümölcs 2,7 százalékkal, miközben a burgonya ára 10,8 százalékkal esett. Nőtt a sertészsiradék ára, 9,9 százalékkal, a tojás 1,3 százalékkal, ugyanakkor csökkent a liszt ára 2,1 százalékkal, az étolajé és száraztésztáé 1,9-1,9 százalékkal. A ruházati cikkek a téli szezonváltás nyomán egy hónap alatt 4,9 százalékkal tovább drágultak (szeptemberben 3,5 százalékkal), a háztartási energiánál, a szeszes italoknál és a dohányáruknál egyaránt 0,4 százalékos árnövekedést regisztrált a KSH.

A 12 havi élelmiszerárak 6,3 százalékkal emelkedtek. Ezen belül még mindig az étolaj a listavezető 48,5 százalékkal, a rizs, hántolmányok ára 32,2 százalékkal, a sertéshúsé 12,5 százalékkal, a tej ára 10,3 százalékkal nőtt.

Egy év alatt a háztartási energia átlagosan 16,1 százalékkal került többe a fogyasztóknak, ezen belül a vezetékes gáz ára 31,5 százalékkal drágult. A járműüzemanyagoknál 12 hónap alatt 7,6 százalékos áremelkedés következett be. A szolgáltatások 4,3 százalékos árnövekedése az átlagosnál alacsonyabb volt, a ruházkodási cikkek ára nem változott, a tartós fogyasztási cikkek ára 1,0 százalékkal csökkent.

Az októberi infláció hajszálnyival kedvezőbb lett ugyan a vártnál, de meglepetést sem ez, sem a szerkezete nem okozott. Banki elemzők szerint a dezinfláció folytatódik és nem kizárt, hogy a fogyasztói árak éves növekedése jövő év végére - az árstabilitást jelentő - 3 százalék alá csökken.

Németh Dávid, az ING Bank elemzője szerint a várakozásoknak megfelelően az élelmiszerek és az olaj árának esése támogatta a dezinflációt. Az év egészére az elemző 6,3 százalékos átlagos inflációt vár, a következő hónapra 4,9, majd decemberre 4,8 százalékot feltételezve. A dezinfláció jövőre is folytatódik, éves átlagban az index 3,4 százalékra csökkenhet és nem kizárt, hogy decemberre 3 százalék alá essen. A jövő évi adatokat a forint árfolyama is befolyásolja, de úgy vélte, hogy az infláció gyenge forint mellett is 4 százalék alatt lesz 2009-ben.

Hasonlóan vélekedett Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője is. Véleménye szerint, bár az árfolyam ingadozása óvatosságra int, a 255-265 forint közötti euró árfolyam importár növelő hatását ellensúlyozza az olaj és az élelmiszerek árának csökkenése. Emlékeztetett rá, hogy az októberi inflációban meghatározó a bázishatás, az egy évvel korábbi sokkok - élelmiszer, olaj - most tűnnek el a fogyasztói árakból.

Megjegyezte, hogy az októberi, gyenge árfolyam még nem tükröződik az árakban, a tartós fogyasztási cikkek egy hónap alatt csak 0,1 százalékkal drágultak. A ruházati cikkek átlag feletti drágulásában azonban már elképzelhető, hogy a szezonalitás mellett az árfolyam is szerepet játszott.

A reálgazdasági folyamatok jövőre nem fűtik az inflációt – tette hozzá Nyeste Orsolya –, ami 2009 végére várhatóan megközelíti a 3 százalékot. Abban az esetben, ha az árfolyam a 270-280-as szinten beragadna, ennél magasabb lenne a fogyasztói árak éves növekedési üteme.