Az újság emlékeztetett rá, hogy az Európai Unió az elmúlt időszakban jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy új közép-ázsiai gázszállítók megnyerésével csökkentse az Oroszországtól való függőséget. Ezek az erőfeszítések azonban a Handelsblatt szerint kevés sikerrel jártak.

A lap szerint a napokban Angela Merkel kancellár személyesen járt közbe a türkmén elnöknél a közép-ázsiai gázszállítások érdekében. Az EU pedig új energiapolitikai stratégiájában – amelyet várhatóan csütörtökön hoznak nyilvánosságra – a legnagyobb európai energiakonszernekből álló vásárlói konzorcium felállítását tervezi az unió piaci erejének növelése érdekében. Oroszország azonban a Handelsblatt információi szerint ismét csapást mérhet az európai tervekre, arra készül ugyanis, hogy felvásárolja Kaszpi-tengeri szomszédai földgázkészleteit, majd saját számlájára értékesítse azokat Európa számára.

Ezáltal – mint a Handelsblatt írta – az osztrák energiakonszern, az OMW által vezetett konzorciumnak a Nabucco-vezeték megépítésére irányuló tervei halálra vannak ítélve. A konzorcium elképzelése szerint a földgázt Közép-Ázsiából Törökországon keresztül kellene Európába szállítani. Ugyanakkor továbbra is teljes mértékben homályos, hogy valójában melyik ország szállítaná a földgázt – hangoztatta a lap, s ennek kapcsán bakui kormányforrásokra hivatkozva arról írt, hogy a térség egyik legfontosabb kőolaj-, illetve földgáztermelője, Azerbajdzsán például az orosz Gazpromnak akarja a földgázt szállítani. Az újság értesülése szerint erről már előzetes megállapodás jött létre az orosz gázóriás és Baku között.

A Handelsblatt szerint ugyanakkor nemcsak Azerbajdzsán, hanem Kazahsztán is orosz nyomás alatt áll, s az EU-t Kazahsztán is kikosarazta. A Handelsblattnak nyilatkozó kazah gazdasági miniszter elmondta: „Moszkva állandó nyomást gyakorol ránk annak érdekében, hogy ne vegyünk részt a Nabuccóban.” S az újság szerint a közelmúltban Türkmenisztán is elutasította Andris Priebalgs uniós energiaügyi biztosnak az európai szállításokra irányuló kérését.

A lap ezt követően brüsszeli energiaszakértőket idézett azzal kapcsolatban, hogy a Nabucco-vezeték iráni földgáz-szállítások nélkül amúgy sem tölthető fel. Teheránt azonban általános vélekedés szerint politikai okok miatt ki kellene hagyni a Nabuccóból.

Mindezen túlmenően a konzorcium belső konfliktusokkal is küszködik – írta az újság, az egyik legnagyobb problémának Törökországot nevezve. A lap ennek kapcsán a projektben részt vevő Botas török állami földgáztársaság különleges követelésére utalt. Ezek lényege, hogy Törökország – illetve a társaság – nem elégszik meg a tranzitország szerepével, hanem a vezetéken szállítandó gáz 15 százalékának kedvező áron történő és tranzitköltségek nélküli „eltérítésére” törekszik, egyrészt saját felhasználásra, másrészt harmadik piaci értékesítésre.

Az újság utalt rá, hogy a konzorcium elutasítja a török követelést, s idézte Bayer Mihály magyar Nabucco-nagykövetet, aki a közelmúltban kijelentette, hogy a követelés veszélyeztetné a Nabucco pénzügyi megvalósíthatóságát.