Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője a csütörtöki gazdasági csúcson elhangzottakat értékelve azt emelte ki, hogy Bajnai Gordon gazdasági miniszter egy erőteljesebb, kkv irányultságú, gazdaságpolitikai csomag kidolgozását vetette fel, amelyben a kis- és közepes vállalkozások hitelhez juttatásának elősegítése is szerepel.

Az elemző ezt hasznosnak értékelte, mivel a magyar bankrendszernek jelentősen megcsappant a hitelkínálati hajlandósága a kkv-k felé. Megjegyezte, hogy annak részletei azonban nem körvonalazódtak, hogy a bankokat hogyan fogják mentesíteni a kkv-hitelek kockázatai alól.

A Fidesz javaslataival kapcsolatban Samu János azt mondta, hogy az ellenzék továbbra is az élőmunka terheinek a csökkentésében látja a kiutat, de az továbbra sem derült ki, hogy ez milyen egységes program keretén belül valósulna meg.

Barta György, a CIB Bank elemzője pozitívumként emelte ki, hogy Veres János pénzügyminiszter világosan deklarálta: a kormány szándéka, hogy Magyarország 2009-ben teljesíteni tudja azokat a feltételeket, amelyekkel beléphet az ERM-II. árfolyamrendszerbe. A jegybank monetáris politikájával kapcsolatban Karvalits Ferenc MNB alelnök által elmondottakra reagálva úgy vélekedett, hogy az alelnök megerősítette az eddigi várakozásokat, vagyis azt, hogy a piaci feltételeken múlik, hogy mikor kezdődhet meg a lazító ciklus. A CIB Bank elemzőjének előrejelzése szerint a három hete bejelentett, 300 bázispontos kamatemelést a jegybank a jövő év folyamán teljes egészében "visszaveszi", és nem kizárt, hogy a kamatszint az emelés előtti, 8,5 százalékos szint alá, 8 százalékig süllyed jövőre.

Karvalits Ferenc azt mondta, hogy a lassuló világgazdasági növekedés és a csökkenő inflációs nyomás jelentősen tágítja a kamatpolitika mozgásterét. Barta György véleménye szerint a monetáris lazítás irányába hathat az is, hogy a miniszterelnök felhívta az MNB figyelmét arra, hogy a jegybanknak is részt kell vállalnia a válságkezelésben a monetáris politika révén.

Belyó Pál, az Ecostat főigazgatója szerint a gazdasági csúcs eredményesnek mondható, mivel a gazdasági és politikai élet szereplői áttekintették, hogy milyen kilábalási lehetőségek vannak a pénzügyi és gazdasági válságból, illetve elemezték, miképpen kerülhető el a nagyobb gazdasági visszaesés. Úgy vélte, az egyik legfontosabb teendő az évek óta napirenden lévő nagy reformok felgyorsítása, illetve megindítása, például az egészségügy és a nyugdíjrendszer területén, valamint az állami és az önkormányzati szférában.

A főigazgató úgy véli, az egyik fő kihívás a foglalkoztatás területén jelentkezik, ezért nagyon fontos, hogy minél több pénzhez jussanak a magyar vállalkozások abból az összegből, amit gazdasági miniszter a csúcson bejelentett. Bajnai Gordon azt közölte, hogy a következő két évben a vállalkozások 1400 milliárd forint közvetlen támogatáshoz juthatnak.

Belyó Pál szerint az is lényeges, hogy az összegből a kis- és közepes cégek is részesüljenek, mivel csak így lehet a foglalkozatási problémákon enyhíteni a következő időszakban. Lényegesnek tartotta azt is, hogy a kkv szektor hitelhez jusson, mert ennek hiányában nem tudnak fennmaradni a vállalkozások. A magyar cégek egyik legnagyobb problémája ma is az alacsony tőkeellátottság, s ezért alacsony a jövedelmezőségük is. Ahhoz azonban, hogy a cégek hitelhez jussanak, a pénzügyi szektornak is megfelelően kell tevékenykednie. A munkanélküliség növekedésének mérséklése érdekében fontos lenne az élőmunka terheinek csökkentése is – tette hozzá.