Az amerikai törvényhozás felügyeleti és kormányzati reformmal foglalkozó bizottsága nagy fedezeti alapok vezetőit hallgatta meg arról, hogy ezeknek a javarészt szabályozatlan tevékenységű alapoknak mekkora szerepük volt a globális pénzügyi válságban.

A 78 éves Soros, a 19 milliárd dollár vagyonú Soros Alapítvány elnöke azt mondta, hogy a fedezeti alapok szerves részét alkották annak a pénzügyi piaci buboréknak, amely kidurrant. Véleménye szerint a válság ezután az úgynevezett CDS származékos termékeket fogja elérni, mivel ez a piac szabályozatlan. Azt javasolta, hogy létre kell hozni egy tőzsdét, ahol ezekkel az eszközökkel kereskedni lehetne.

A bizottsági meghallgatáson Philip Falcone, a Harbinger Capital Partners igazgatója – aki Soroshoz hasonlóan több mint 1 milliárd dollárt keresett tavaly – a fedezeti piac nagyobb átláthatóságát és felügyeletét sürgette. Soros viszont arra figyelmeztetett: az eddigi szabályozatlan időszak után túlságosan az ellenkező irányba lendülhet az inga, a túlzó, ésszerűtlen és büntetés jellegű szabályozás visszafelé sülhet el.

Soros – aki másoknál előbb kimutatta az amerikai házingatlanpiac veszélyeit és előre jelezte a jelenlegi válság mélységét – úgy látja, hogy a hitelpiaci buborék kipukkanása után megtizedelődik a fedezeti alapok száma, 50-75 százalékkal lecsökken az általuk kezelt pénzeszközök mennyisége.

Soros kritizálta a pénzügyminisztérium bankmentő intézkedéseit, mert szerinte azok „nem megfelelők vagy elfogadhatók”. Úgy látja, nagyobb árat kellett volna szabni a mentőövért cserébe a pénzintézeteknek, amelyek valóban jó bevételt hozó hitelezésre fordítanák a segítséget.

A kongresszus demokrata vezetői több meghallgatást tartanak a pénzügyi válság okairól. Henry Waxman bizottsági elnök egyebek mellett az esetleg továbbra is kockázatot jelentő spekulatív befektetési alapok (hedge funds) szabályozásának szükségességéről kezdeményezett vizsgálatot. Rámutatott, hogy ezek a speciális befektetési alapok „elképzelhetetlen bevételekre” tettek szert, piacuk „szinte szabályozatlan” és egy részük még adókedvezményekben is részesül. Mint rámutatott, az alapok vezetői jövedelmük egy része után csak alacsony, 15 százalékos kamatadót fizettek, ez kevesebb, mint amennyit például az egyszerű tanárok, tűzoltók vagy vízvezeték-szerelők személyi jövedelemadó formájában befizetnek.

Waxman adatai szerint az Egyesült Államokban 8 ezer fedezeti alap működik, amelyek összesen 1500 milliárd dollárt kezelnek, az amerikai kötvénypiaci kereskedések 30 százaléka hozzájuk köthető.