A miniszter az EESNET (Keleti-Európai Vetőmag Hálózat) háromnapos siófoki konferenciáját megnyitó előadásában kitért arra is, hogy a magyar vetőmag 25-30 százalékát értékesítik külföldön, elsősorban Franciaországban, Németországban és Hollandiában, de pozitív folyamatok indultak el a FÁK-országok piacainak újjáépítésében is.

A támogatási lehetőségekről szólva a tárca vezetője elmondta: kiemelt támogatást vehetnek igénybe az öntözéses területeken megvalósuló beruházásokhoz, és előkészítés alatt van a hibridüzemek korszerűsítését célzó rendelet.

A konferencián Marcel Bruins, a Nemzetközi Vetőmag Szövetség (ISF) főtitkára elmondta, hogy az utóbbi két évtizedben a világ vetőmagtermelése megkétszereződött, a nemzetközi kereskedelem pedig háromszorosára nőtt. Előbbi 2007-ben elérte a 36,5 milliárd dollárt, utóbbi pedig 6,2 milliárd dollárra bővült.

A világszervezet főtitkára a biotechnológia terjedéséről szólva elmondta, hogy a genetikailag módosított (GM) növények között elsősorban szójababot, kukoricát, repcét és gyapotot állítanak elő, de küszöbön áll további 20-25 GM növényfajta kereskedelmi forgalomba kerülése. Szavai szerint jelenleg 23 országban engedélyezett GM-növényfajták termesztése, térségünkben Csehország, Lengyelország, Románia és Szlovákia állít elő alacsony arányban génmódosított növényeket. Világszerte 140 millió hektáron termesztenek génmódosított gabonát.

Marcel Bruins rámutatott, hogy a hagyományos és GM-növények együttélése nem biztonsági, hanem gazdasági kérdés. Az ISF elvárja a GM-termékek kifejlesztőitől, hogy bocsássák rendelkezésre azt a technológiát, amellyel ellenőrizhető a GM-technológiával előállított termékek esetleges alacsony szintű jelenléte a hagyományos környezetben.